Egyél egy tányér meleg húslevest! – mondják sokszor a náthás vagy influenzás betegnek, aki valóban jobban lesz a leves elfogyasztása után. De miért van ez így?
Vannak, akik szerint a forró húsleves az egyik legjobb ellenszere a megfázásnak és az influenzának, mások azt mondják, hogy teljesen hatástalan. Annyi biztos, hogy évszázadok óta használják a tünetek enyhítésére, de vajon tényleg működik? A BBC Good Food cikke segít kideríteni a gyógyító húsleves titkát.
A húsleves megfázás ellenes hatásának évezredes megfigyelés. Az Egyiptomban élt zsidó orvos, Moshe ben Maimon (Maimonidész) az ókori görögre hivatkozva többek között a csirkehúslevessel gyógyította a felső légúti betegségeket. A modern tudomány is igazolta az elméletet, amerikai kutatók szerint a „nagymama húslevese” valóban gyógyító erejű.
A csirkeleves kulcsfontosságú összetevői közé tartozik a hagyma, a fokhagyma és az egyéb zöldségek, amelyek ízt, és olyan egészséges tápanyagokat szolgáltatnak, amik létfontosságúak a jól működő immunrendszer számára. Segíthetnek a gyulladások csökkentésében is, ami enyhítheti a nátha tüneteit.
A húslevesben található immunerősítő tápanyagok, vitaminok és antioxidánsok hozzájárulnak a betegséget okozó baktériumok és vírusok legyőzéséhez. Ez akkor is igaz, ha a hatóanyagok egy része a hő hatására megsemmisül, a megmaradó jótékony összetevők azonban még így is kiváló szövetségeseink lehetnek a betegségekkel szemben. További előnye a forró húslevesnek, hogy a benne található só, valamint az evés közben belélegzett gőz segít felszabadítani az eldugult légutakat, enyhíti a gyulladást.
A betegség leküzdése érdekében, a testünknek energiára van szüksége. A húsleves az egészséges, könnyen emészthető kalóriák forrása.
Az emésztőrendszerünk egészségének megőrzése különösen fontos, ha betegek vagyunk, hogy testünk képes legyen hozzájutni az általunk fogyasztott élelmiszerekből az összes szükséges fertőzés elleni vitaminhoz és ásványi anyaghoz. A glükózamin egészségesen tartja a belek nyálkahártyáját, és a porcokból szabadul fel a főzés hatására. Ahogy lehűl a húsleves, a felületén zselatinréteg képződik. A zselatin és a glükózamin kombinációja segít megvédeni és meggyógyítani az emésztőrendszer nyálkahártyáját.
A csirke különösen gazdag a karnozin nevű vegyületben, és ez az, amivel kapcsolatban a tanulmányok azt sugallják, hogy segít csökkenteni az orrban és a torokban tapasztalható kellemetlen érzést. Úgy gondolják, hogy a karnozin, a fehérvérsejtek vándorlásának megállításával, csökkenti a felső légúti gyulladást. Az előnye csak addig tart, amíg a leves a testben van, ezért győződjön meg róla, hogy elég nagy adagot készít!
A húslevesben lévő zselatin, glükózamin és kondroitin felszívódik a testünkben, jól használható saját kötőszövetink újjáépítésére, miközben csökkenti a gyulladást, és segít abban, hogy a betegség után gyorsabban visszanyerjük az erőnket.
Nem szabad nem alábecsülni a húsleves placebo hatását. Ha az anyánk egy tál forró húsleves kapcsán megígérte, hogy jobban érezzük magunkat tőle, ez valószínűleg befolyásolja, hogyan érezzük magunkat. A placebo hatás jól dokumentált jelenség, amely az elme és a test közötti kapcsolat erejében rejlik.
Az amerikai University of Nebraska Medical Center kutatói megállapították, hogy a csirkéből készült és zöldségekben gazdag, hagyományos „nagymama levese” gyulladáscsökkentő és vírusellenes hatásának köszönhetően kifejezetten hatásos az influenza és a nátha kezelésére, olvasható a Vitalitás magazin húslevesről szóló cikkében.
A hozzávalókat (1 kiló csirke • 3 fej vöröshagyma • 1 nagy édesburgonya • 2 fehérrépa • 11-12 darab sárgarépa • 5-6 zellerszár • 1 csokor petrezselyem • só és bors) a hagyományos módon készítsük el, arra figyeljünk, hogy a leves tetejéről főzés közben folyamatosan távolítsuk el a felhalmozódó zsírt.
Tény és való, hogy a húsleves gyógyhatású, ám a húsfogyasztásnak számos árnyoldala van.
Colin T. Campbell, a Cornell Egyetem professzora, Kína-tanulmány című könyvében az taglalja, hogy az állati fehérje-fogyasztással szorosan összefügg a rákkal, a szív-és érrendszeri betegségekkel, a cukorbetegséggel és az elhízással. Azzal magyarázza, hogy az állati fehérjék (amelyek nélkülözik a fitonutrienseket) nagymértékben lecsökkentik az emésztésünk hatékonyságát. Ennek következtében lerakódnak szervezetünkben a salakanyagok, elégtelenné válik a táplálékfelszívódás, károsodik a bélflóra, emiatt pedig gyengül az immunrendszer.
Ezzel szemben a növényekben a fehérjén kívül megtalálható az összes fitonutriens, ez azokat a rostokat, vitaminokat, fontos ásványi anyagokat, továbbá az enzimeket, és bélbaktériumokat jelenti, amik a hatékony emésztéshez nélkülözhetetlenek.
Források:
https://www.bbcgoodfood.com/howto/guide/will-chicken-soup-really-cure-your-cold
https://www.vitalitas-magazin.hu/taplalkozas/husleves-megfazasra
Dr. T. Colin Campbell: Kína-tanulmány (The China Study)