Mitől függ az emésztőrendszer egészsége? Ahhoz, hogy erre válaszolni tudjunk, nem árt jobban megismerni a működését. Ebből az is kiderül, mit kell tennünk érte a mindennapokban, hiszen nem véletlen a mondás: azzá leszünk, amit eszünk.
A már említett mondás szerint tehát „azzá leszünk, amit eszünk”, ám ezt talán, bizonyos szempontból, módosítanunk kellene. Pontosabban mondjuk inkább azt, hogy „azzá leszünk, amit megemésztünk”. Vagyis az befolyásol minket igazán, ami felszívódik a szervezetünkben. Bármennyit ehetünk és ihatunk, ha az emésztőrendszer egészsége, valamilyen okból károsodott, a létfontosságú vitaminok, ásványi anyagok, nem fognak megfelelően hasznosulni. Idővel, hiánybetegségek léphetnek fel, ez pedig hosszú távon komoly szervi betegségekhez, elváltozásokhoz vezethet. Ezek jelentősen befolyásolhatják életminőségünket, és visszahatnak az emésztőrendszer egészségére.
Az emésztés már a szájüregben kezdődik. Itt két fontos tényező játszik szerepet: az első a rágás, azaz a bevitt táplálék mechanikai feldolgozása, a másik a nyál segítségével elinduló kémiai reakció.
A nyálban lévő amiláz nevű enzim a keményítők leontásában vesz részt, míg a mucin nevű fehérje a megrágott ételt teszi síkossá, ezáltal könnyebben lenyelhetővé. Minél alaposabban rágunk, annál könnyebbé tesszük az emésztés következő fázisait. Tehát, az emésztőrendszer egészsége a táplálék bevitelének pillanatában eldőlhet.
Az étel, ital a nyelőcsövön keresztül a gyomorba kerül, ahol a gyomornedvek folytatják az emésztést. Amikor a táplálék és a gyomornedvek összekeverednek, egy laza massza alakul ki, ami a vékonybélbe jut. Itt történik meg a tápanyagok nagyobb részének a felszívódása. Ezzel párhuzamosan a máj és a hasnyálmirigy különféle enzimeket bocsátanak ki, ezek segítik elő a különféle makroelemek lebontását. Ilyenek például a zsírok, a szénhidrátok vagy a fehérjék. Ezeknek az enzimeknek a hiányában a bevitt táplálék tulajdonképpen egyszerűen áthaladna az emésztőrendszeren anélkül, hogy bármi hasznunk lenne belőle.
Ezt követően, a gyomornedvekkel kevert, megemésztett ételmassza a vastagbélbe kerül. Az emésztőrendszer egészsége szempontjából fontos ponthoz értünk, hiszen a vastagbél természetes funkciója a felesleges salakanyag tömörítése, felszívva belőle a felesleges vizet.
A vastagbélben élő mikroorganizmusok összessége a bélflóra, ami fontos szerepet játszik az emésztőrendszer egészsége, és az emésztés megfelelő működésében. Ezek a jótékony baktériumok ugyanis többek között emésztőenzimeket is termelnek, részt vesznek az ételek, italok lebontásában. Mérséklik a gázok termelődését, és a vele járó alhasi görcsöket, puffadást, valamint csökkentik a bélrendszeri gyulladások (gyomorfekély, IBS, stb.) kialakulásának kockázatát.
Sőt, az immunrendszer állapotát is közvetlenül befolyásolják: ha a bélflóra egyensúlya felbomlik, azaz lecsökken a jótékony, probiotikus baktériumok aránya, az immunrendszer is legyengül.
Ahogyan látható, probiotikum szedésével sokat tehetünk az egészséges emésztőrendszer érdekében. Valójában többféle probiotikum törzs bevitele javasolt, mivel a bélflóra összetétele rendkívül változatos. A lényeg éppen ezért az, hogy a leggyakoribb törzseket pótoljuk. Ezt megtehetjük a probiotikus élelmiszerek napi fogyasztásával (savanyú káposzta, kovászos uborka, miso, joghurt, erjesztett tejtermékek), de sokkal egyszerűbb, ha minőségi probiotikum étrend-kiegészítőket szedünk. Arra figyeljünk, hogy olyan terméket válasszunk, amely legalább tíz probiotikus törzset tartalmaz.
Fontos tudni, hogy a proboitikumok prebiotikumokkal táplálkoznak: ezeknek a természetes rostoknak a hiányában a probiotikumok mennyisége és hatékonysága csökken.
Az emésztés végén a salakanyagok a végbélen keresztül ürülnek ki a szervezetünkből. Maga az egészséges emésztési folyamat – annak függvényében, hogy mennyi, és milyen minőségű táplálékot vettünk magunkhoz –, körülbelül 24-72 órát vesz igénybe. Amennyiben bélflóránk egyensúlya felborul, az emésztés rendszertelenné, kiszámíthatatlanná válik. Ilyenkor jelentkezhet akut, vagy később krónikus székrekedés, hirtelen fellépő, heves hasmenés.
Intő jel az étkezést követő hasfájás, a bélgörcsök, a feszítő puffadás is. Ha ezek a problémák hosszú távon fennállnak, a salakanyagok nem tudnak megfelelően kiürülni. Megrekednek a bélredőkben, ami az emésztőrendszer betegségeihez vezethet, például gyulladások alakulhatnak ki.
Ahhoz, hogy az emésztőrendszer egészsége fennmaradjon, nagyon fontos a megfelelő táplálkozás. Ennek lényege, hogy kerüljük a bélrendszert megterhelő, nehéz, zsíros ételek, valamint a finomított összetevőket és adalékanyagokat tartalmazó táplálékok fogyasztását. Ide tartozik a fehér cukor és a fehér liszt is, amiknek elhagyása az emésztőrendszeri diéta elengedhetetlen feltétele.
Mivel, nemcsak a felesleges salakanyagok rekednek meg a vastagbélben, hanem a különféle mérgek is, nagyon fontos, hogy rendszeresen végezzünk el egy alapos méregtelenítő kúrát , illetve béltisztítást.
Ügyeljünk arra, hogy a kúra alapanyagai megbízható forrásból származzanak, de ne tévesszük szem elől a csomagolást és a tárolást sem. Az emésztőrendszer méregtelenítése kizárólag olyan kúrával, étrend-kiegészítő alkalmazásával történjen, aminek hatékonyságát a fogyasztók is igazolják. Ezt a legegyszerűbben a szakmai- és véleményoldalakon tehetjük meg.
És még valami: a béltisztító kúrák nem tesznek csodát egy-két nap alatt. Ezt ne várjuk el. Kitartásunkat azonban a szervezetünk meghálálja, méghozzá úgy, hogy érezhetően javul az életminőségünk, energikusabbak, erősebbek leszünk, és emésztőrendszerünk is sokkal jobban fog működni.
Források:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmedhealth/PMHT0022855/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3002586/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK22172/