A laktózérzékenység megszüntethető
Kellemetlenek, ám viszonylag könnyen megelőzhetők a laktózérzékenység tünetei, amelyeket a laktáz enzim elégtelen mennyisége, illetve hiánya vált ki. Bár alapvetően gyógyíthatatlan állapotról van szó, azonban a szerzett, vagy másodlagos formája megszüntethető.
Túlzott gázképződés, alhasi puffadás és szélgörcsök, gyakori böfögés, heves hasmenés, hányinger és hányás, csupa olyan tej és tejtermékek fogyasztása utáni tünet, ami a laktáz hiányában kialakuló laktózérzékenységre utal. A táplálkozás megreformálása sok esetben segíthet búcsút inteni ennek a kellemetlen állapotnak.
Laktózérzékenység kialakulása
Laktózérzékenység akkor jelentkezik, ha a szervezet nem tudja megemészteni a tejben és tejtermékben található tejcukrot, vagyis a laktózt.
Az elfogyasztott tejcukor ilyenkor nem tud megemésztődni, a vastagbélben pedig reakcióba lép a bélflóra baktériumaival, ami emésztőrendszeri panaszokat okoz. Nagyon fontos, hogy a laktózérzékenység nem egyenlő a tejallergiával, ami egy jóval súlyosabb állapot. Ilyenkor, a tejfehérjével szemben ellenanyagot termel a szervezet, ennek következményeként torokirritáció, vizesedés, ekcémás bőrkiütések, asztmatikus tünetek jelentkeznek.
Voltaképpen egy hiányállapotról van szó, a laktóz lebontásához ugyanis vékonybélben termelődő laktázra van szükség. Ennek az enzimnek a feladata, hogy a tejcukrot kétféle, egyszerű cukorra, glükózra és galaktózra bontsa le, ezek aztán a bélfalon keresztül felszívódva bekerülnek a véráramba, hogy energiával lássák el a szerveinket. Amennyiben a laktáz termelődése teljesen megszűnik, vagy csökken, a szervezetünk fél órán belül kellemetlen és kínzó tünetekkel adja a tudtunkra, hogy valami nincs rendben.
Laktózérzékenység jelei
A tejcukrot lebontó laktáz hiányában azok az élelmiszerek, amelyek ezt a tejcukrot tartalmazzák, nehezebben emésztődnek meg, tovább maradnak a vastagbélben. A bélflóra baktériumai kölcsönhatásba lépnek a lebontatlan laktózzal, tulajdonképpen ez okozza a laktózérzékenység tüneteit. Laktáz hiányában, a tejből a vastagbélbe kerülő laktózból, a bélflóra egyes baktériumai zsírsavakat és gázokat termelnek, emiatt lép fel puffadás, emellett hasmenést, gyomorgörcsöket, hányingert és hányást is okoz
Többféle fajtája van
Alapvetően három oka lehet a laktáz enzim hiányának. Az első, és szerencsére sokkal ritkábban előforduló, a veleszületett laktózérzékenység. Ebben az esetben, az újszülött vékonybelében sem termelődik a laktáz enzim, ami egyértelműen genetikai hátterű rendellenesség. Jó hír ugyanakkor, hogy erre fel lehet készülni, hiszen az örökletesség csak akkor fordul elő, ha mind a két szülő eredendően laktózérzékeny. Elsődleges formájáról akkor beszélhetünk, ha hozzátáplálás időszaka után a laktáz enzim termelődése jelentősen mérséklődik, ami a felnőttkori előfordulásának fő oka. Másodlagos formája, azaz szerzett laktáz hiányt (vagy elégtelen termelődés) valamilyen megbetegedés, gyógyszerek szedése (főleg antibiotikumok), illetve sérülés válthatja ki. Gyakori az előfordulása a Crohn-betegség, a gluténérzékenység a vékonybél krónikus gyulladása miatti laktázhiány, ahogyan hátterében a bélflórában elszaporodó, egyes káros baktériumok elszaporodása is állhat.
Hogyan kezelhető?
Elsődleges laktózérzékenységre szedhetünk laktáz enzimet tartalmazó gyógyszereket, illetve az intolerancia mértékétől függően, a táplálkozási szokásaink megváltoztatásával megelőzhetjük a tüneteket. Utóbbi tulajdonképpen kísérletezés: meg kell figyelni, hogy melyik élelmiszer, mekkora mennyiségben váltja ki a panaszokat. Általában a betegek a kis mennyiségű tejet (tejterméket) még tolerálják, a natúr joghurtot pedig nyugodtan fogyaszthatják. Figyeljünk arra, hogy a tejtermékek kizárásával a kalciumot, káliumot és vasat más módon pótoljuk! A másodlagos formáját a kiváltó betegség gyógyításával orvosolhatjuk.
A bélflórát felépítő probiotikus baktériumok között vannak olyan törzsek (ilyen a Lactobacillus acidophilus), amelyek laktáz enzimet termelnek, illetve bocsátanak ki magukból. Ezért érdemes a betegség esetén megpróbálkozni a pro- és prebiotikumokat is tartalmazó szimbiotikumok szedésével, vagy a probiotikus joghurtok fogyasztásával. A probiotikumoknak ráadásul segítenek helyreállítani a bél nyálkahártyájának egészségét. Ez azért lényeges, mert a nyálkahártya károsodása okozhat másodlagos intoleranciát, ahogyan ennek hatására is kialakulhat nyálkahártya elváltozás.
Mit igyunk tehéntej helyett?
Sajnos a tehéntej hordozza mindazokat az egészségkárosító antibiotikumokat, illetve hormonokat, amiket a tejelő tehenek kaptak. Ezeket az állatokat sokszor rovarirtó szerekkel kezelt takarmánnyal etetik, amik a tejjel a szervezetünkbe kerülhetnek. Ráadásul a növényi fehérjékkel szemben, az állati fehérjék jelentősen lecsökkentik az emésztés hatékonyságát, és többek között székrekedést okoznak. Igyunk inkább növényi tejet, elkészíthetjük földimogyoróból, gesztenyéből, dióból, mandulából, kókuszból, rizsből, szójából, esetleg zabból, rozsból, kölesből, de a bátrabban kipróbálhatják a szuperélelmiszer kendermagból, illetve a mákból készített változatát. Előbbiről a DrNaturaSupergreens oldalán olvashatnak.
Források:
https://www.vitalitas-magazin.hu/belgyogyaszat/laktozerzekenyseg-tej-hatasa
https://www.meregtelenites-beltisztitas.com/szekrekedes
https://www.supergreens.hu/szuperelelmiszerek-blog/kendermag
