A szívbarát étrend kapcsán nem arról van szó, hogy lemondunk valamiről, hanem arról, hogy valami jobbal helyettesítjük. Mivel táplálkozzanak azok, akik jót akarnak tenni a szívükkel és a keringési rendszerükkel?
A legtöbben tudják, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések oka elsősorban a táplálkozásban rejlik. Az egészségtelen (telített zsírokban, nátriumban, fehér lisztben és cukorban gazdag) ételek - egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy kockára tegyük szívünk egészségét. A szívbarát étrend beiktatásával azonban nemcsak elejét vehetjük a betegségeknek, de a már kialakultakon is javíthatunk.
A szívbarát étrend a legkevésbé sem egyoldalú, egész változatos is lehet. A keményített zsírok helyett repce- és olívaolaj, tejszínes salátaöntet helyett fűszeres ecet-olaj dresszing, sült krumpli helyett héjában sült burgonya ajánlott – ugye, hogy ezek mind-mind finom ételek? Ha héjában sült krumplit eszünk és nem olajban sültet, akkor máris jelentősen csökken a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. 200 gramm sült krumpliban 24 gramm zsír van, ezzel szemben a héjában sültben csak 0,2 gramm. A sófogyasztás csökkentése ugyancsak jó tesz a szívnek, a túl sok só egyértelműen növeli a magas vérnyomás, az agyvérzés és a szívinfarktus kockázatát. Szakértők azt javasolják, hogy naponta 3-7 gramm sót fogyasszunk (ez nagyjából egy teáskanálnyi mennyiség).
A szívbarát étrendből nem kell elhagyni a zsírokat, csupán oda kell figyelnünk azok minőségére. Amilyen gyakran csak lehet, fogyasszunk telítetlen zsírsavakban gazdag növényi olajokat, és a belőlük készített kenhető zsírokat, hogy több omega-3 zsírsavakhoz jussunk. Az omega-3 zsírsavak csökkentik a magas vérnyomást, valamint szabályozzák a szívritmust és a vér triglicerid-tartalmát, ezzel védenek a trombózis ellen. Telítetlen zsírsavakban gazdag az avokádó, a mandula, a dió, a mogyoró, a kesudió, a kendermag, a napraforgómag, a tökmag és a lenmag. Ezzel szemben a transzzsírok az érszűkületen kívül az Alzheimer-kór és egyes rákbetegségek kialakulásában is szerepet játszanak, a szoptatással az anyatejből a magzatba is átjutnak.
A szénhidrátok életfontosságúak számunkra, nélkülük a testünk gyakorlatilag képtelen a működésre. Szervezetünk számára a legértékesebben azonban nem az egy- vagy kétszeresen összetett cukrok, hanem a hosszú cukorláncok, amilyen a keményítő. Ha rövid láncú cukrot eszünk, vércukorszintünk nagyon gyorsan megemelkedik, és ugyanilyen gyorsan le is esik újra. A triglicerid is a zsírok egyik fajtája, ami a közhiedelemmel ellentétben nem annyira a zsírban gazdag étkezés, hanem a rövid láncú szénhidrátban gazdag táplálkozás esetén növekszik. A hosszú láncúak viszont lassabban bomlanak le, és lassabban kerülnek a vérbe, és sokkal egyenletesebben szállítják az energiát. Ilyen cukorláncokat tartalmaznak a teljes kiőrlésű gabonaféléknek, amiknek magas az antioxidáns, valamint fitoösztrogén és fitoszterol tartalma - ezek hatékonyan óvják a koszorúeret. A teljes kiőrlésű gabonák ezen kívül gazdagok rosttokban: rendszeres fogyasztásuk elősegíti a zsírok megemésztését, ezáltal szabályozzák az ereket károsító LDL koleszterin szintjét.
Olvassa el a szívbarát étrendbe illő recepteket!
Forrás:
Johannes Hinrich von Borstel: Szívügyek - Minden, amit a legfontosabb szervünkről tudni érdemes