A lencse már az ókori görögök idején is népszerű étel volt, és előszeretettel fogyasztották gyógyhatásai miatt. A lencséhez a néphiedelemben az anyagi jólét, a bőség kapcsolódik, de értékes egészségügyi hatásai és magas fehérjetartalma miatt az egykori Mezopotámia, Egyiptom és az ázsiai országok területén az egyik legkedveltebb és legalapvetőbb étel.
A lencse erősíti az immunrendszerünket , így télen, a megfázásos időszakban az orvosi rendelőket is nagyobb eséllyel elkerülhetjük, ha étrendünkbe beépítjük a lencsét. Ez a fehérjében és folsavban gazdag zöldség ellenállóvá teszi szervezetünk védelmi vonalát, és bőségesen tartalmaz cinket, kalciumot, magnéziumot, vasat, de bővelkedik szemvédő A-vitaminban és B1-vitaminban is.
A lencse magas folsav tartalma miatt jó hatással van szívünkre , érrendszerünkre, és a daganatos megbetegedések kialakulásának esélye is csökken, ha rendszeresen fogyasztjuk. Ha várandósság idején étrendünk lencsét is tartalmaz, hozzájárulhat a fejlődési rendellenességek kialakulásának minimalizálásához.
Ha laktózintoleranciával, vagyis tejcukor-érzékenységgel küzdünk, a lencse ebben az esetben is segíthet. Nemcsak magas
fehérjetartalma miatt értékes tápanyagforrás, de a tejcukorérzékenység kellemetlen tüneteit, mint amilyen a hasmenés is segít megszűntetni.
A lencse magas antioxidáns tartalma révén hozzájárulhat az öregedési folyamatok lassításához, és a ráncok kialakulását is hátráltathatja. Segít megkötni a káros szabadgyököket, ezáltal betegségmegelőző hatása is érvényesül, így az egészséges étkezés egyik alapvető elemeként építhetjük be étrendünkbe ezt a növényt.
A lencse cukorbetegség esetén is fogyasztható, lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaz, így nem emeli meg drasztikusan a vércukorszintet. Ez az alacsony glikémiás indexű növény könnyen emészthető, és a szója után a legbőségesebb fehérjeforrás, és nem véletlen, hogy a vegetáriánusok, és a főleg növényi eredetű ételeket fogyasztó ázsiai országokban igen népszerű.
Forrás: