Koleszterin | Tények és tévhitek a koleszterinnel kapcsolatban
Való igaz, hogy a túl sok koleszterin jelentősen növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, ugyanakkor a szervezetünk egészséges működéséhez is elengedhetetlen. Nem mindegy azonban, hogy milyen koleszterinről van szó, létezik ugyanis jó és rossz koleszterin, ráadásul minden a mennyiségen múlik.
Mi a koleszterin?
A koleszterin egy szteránvázas zsiradék, ami megtalálható valamennyi sejtünkben, valamint számos hormon és a D-vitamin termelődésében is fontos szerepet kap, tulajdonképpen az emberi élet egyik építőköve. Ideális esetben, körülbelül 80 százalékát a szervezetünk termeli, és csak a maradék 20 százalékot visszük be élelmiszerekkel a testünkbe.
Kétféle koleszterin létezik: a nagy mennyiségben káros, úgynevezett LDL-koleszterin (Low Density Lipoprotein, azaz kis sűrűségű lipoprotein), és a jótékony HDL-koleszterin (High Density Lipoprotein, azaz kis sűrűségű lipoprotein). Amennyiben ezek aránya eltolódik, és például a helytelen táplálkozás miatt, több lesz a vérben az LDL-koleszterin, idővel súlyos érrendszeri elváltozások, és betegségek alakulhatnak ki.
Mikor veszélyes az LDL-koleszterin?
Amikor az LDL-koleszterin mennyisége hosszú időn át magas, a vér viszkozitása megváltozik, és a vérkeringés lelassul, a vérzsír pedig fokozatosan lerakódik az érfalakon. Ebben a káros szabad gyökök miatti oxidációs folyamatok is közrejátszanak. Először úgynevezett puha plakkok alakulnak ki, később a kalcium beépülésével megjelenik a kemény plakk, ami nemcsak beszűkíti az ereket, hanem rugalmatlanná is teszi őket: ez a folyamat az érelmeszesedés.
Mivel az érszűkület utáni szervekhez kevesebb vér jut el, így oxigénből és tápanyagokból is hiányt szenvednek ez pedig a károsodásukhoz vezet. Ezért utalhatnak a káros LDL-koleszterin mennyiségének megemelkedésére a visszatérő izomgörcsök, a látászavarok, a vese és a szívproblémák, de intő jel lehet a bőrön előforduló sárga göbök elszaporodása. Trombózis akkor alakul ki, ha a szűkület, vagy az érfalról leváló plakk (rög) teljesen leállítja a véráramlást, ennek következménye többek között a vértelen stroke és a szívinfarktus.
Bár az LDL-koleszterin felhalmozódásának hátterében a máj-, a vese- és a pajzsmirigy betegsége, illetve a zsíranyagcsere öröklött zavara (hiperkoleszterinémia) is állhat, általában a nem megfelelő életmód okozza. A legnagyobb kockázatot a mozgáshiányból adódó elhízás, és az állati zsírok, a vörös húsok, a tojássárgája és a zsíros tejtermékek fokozott bevitele jelenti. Az életkor miatti kockázatot is mérsékelhetjük, 50 év felett ugyanis kevesebb szteránvázas hormon termelődik, ehhez kisebb mennyiségű koleszterinre van szükség, ami mindenképpen étrendváltást igényel!
Jótékony HDL-koleszterin
Míg az LDL-koleszterin a májból a különböző szervekhez, sejtekhez áramlik a vérben, a HDL koleszterin képes a felesleges zsírokat, puha plakkokat a májba visszajuttatni, amik innen eltávoznak a szervezetből. Éppen ezért, a HDL-koleszterin nem képez lerakódásokat, éppen ellenkezőleg, akadályozza a plakkosodást. Megfigyelték, hogy az érszűkület, és az érszűkületből adódó szívbetegség esetében a vérében lecsökken a HDL-koleszterin aránya, amit mindenképpen megfelelő szinten kell tartani.
Koleszterinszint csökkentése
A magas koleszterinszint komoly egészségügyi problémákat okozhat, következtében érszűkület, az artériák falának csökkenése, illetve trombózis alakulhat ki. Ahhoz, hogy kordában tartsuk a koleszterinszintünket, kerüljük az állati eredetű zsírokat, váltsunk egészséges étrendre, és kövessük a koleszterin diéta irányelveit. Helyettük növényi olajokat fogyasszunk, illetve együnk minél több növényi rostot, amit legegyszerűbben a friss gyümölcsökkel, zöldségekkel, illetve a teljes kiőrlésű gabonákkal vihetünk be a szervezetünkbe. Érdemes keresgélni a jó minőségű táplálékkiegészítők között is, ezek ugyanis koncentráltan tartalmazzák a szükséges rostokat. Jótékony hatásuk abban áll, hogy még a vastagbélben magukba szívják a felesleges koleszterin jelentős részét, így ez nem tud felszívódni, és a vérbe jutni. A rostok további előnye, hogy a legjobb természetes béltisztítók, valamint segítenek megőrizni és helyreállítani a bélflóra egyensúlyát
Legjobb, ha kiiktatjuk, vagy csak ritkán és kis mennyiségben fogyasztunk LDL koleszterin tartalmú táplálékokat: vajat, a tejfölt, a zsíros tejet, a magas telített- és a transzzsír tartalmú édesipari termékeket, hús és a húsipari termLékek, érlelt sajtokat, illetve a tojás.
Koleszterintszint csökkentő ételek
Kiválóan csökkentik a koleszterin mennyiségét a növényi rostok, ugyanis megkötik a bélbe kerülő koleszterin jelentős részét, ezért, az nem tud felszívódni, és bekerülni a vérbe. További előnyük, hogy hozzájárulnak a méreganyagok eltávolításához, a béltisztításhoz, valamint a bélflóra egyensúlyának megőrzéséhez.
Remek koleszterinszint csökkentők az olajos magvak, amelyek azdagok a telítetlen és a többszörösen telítetlen „jó” zsírok csoportjába tartozó omega-3 és omega-6 zsírsavakban. Ezek a hatóanyagok hozzájárulnak az érfalak rugalmasságának és erősségének megőrzéséhez, az olajos magvak fogyasztásával, nagyobb eséllyel kerülhető el az agyvérzés, a szívinfarktus és az érelmeszesedés.
A chia mag nagy mennyiségben tartalmaz szénhidrátokat, fehérjéket, rostokat, emellett ez a szuperélelmiszer az az egyik legfontosabb omega-3 zsírsav raktár, több található benne, mint a lenmagban vagy a halakban. Növényi tejjel készítve és ízesítve, zselés állaga miatt akár pudingként is fogyaszthatjuk, emellett belecsempészhetjük a reggeli zabkásába és édességekbe.
Ha rendszeresen fogyasztunk kendermagot, elkerülhetjük el a szív- és érrendszeri betegségeket, amit főként a koleszterinszintet csökkentő rostjainak, valamint esszenciális zsírsavjainak köszönhető. A pisztácia bővelkedik antioxidáns luteinben, omega-3 és omega-6 zsírsavakban, továbbá E-vitaminban. A lutein akadályozza a koleszterin lerakódását az artériákban, így a magas vérnyomás, és más keringési rendellenességek megelőzésében is fontos szerepet kap.
A lenmagban lévő kálium és az omega-3 zsírsavak csökkentik magas vérnyomást, a triglicerid- és az LDL koleszterinszintet, ezáltal pedig a szív- és érrendszeri betegségek, az érelmeszesedés és a szívinfarktus kialakulásának kockázatát, de a vastagbélrák megelőzésében is szerepet vállalnak.
A földimogyoró gazdag növényi rostokban, ásványi anyagokban és vitaminokban, egyszeresen telítetlen zsírsavjai ugyancsak csökkentik az LDL koleszterin szintjét.
Szintén hozzájárul a koleszterin szintjének csökkentéséhez a rendszeres mozgás, a legjobb, ha erre –akár egy kiadós séta formájában– minden nap legalább 30 percet szánunk.
Az egyesült államokbeli Beltsville Human Nutrition Research Center kutatói a rendszeres fekete tea fogyasztást is jótékonynak tartják, egy kísérletükben kimutatták, hogy napi öt adag jelentősen mérsékli az LDL-koleszterin szintjét.
Ha valaki szeretné elkerülni a magas koleszterintszint miatti gyógyszeres kezelést, annak érdemes egy próbát tennie a szerrapeptáz enzimmel, ami az érrendszerre rendkívül pozitívan hat, mivel leoldja az erek faláról a lerakódásokat. Alkalmazásával csökkenthető az érelmeszesedés, ezáltal a trombózis, a szívinfarktus, az agyvérzés és a stroke kockázata. A szerrapeptáz feloldja az elhalt sejteket, ráadásul mindezt az érfalak károsítása nélkül.
Hivatkozások:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/14519829
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK351/
