Hasi és ezzel egyidejű emésztési panaszok esetén nem árt a vastagbélgyulladás lehetőségét is számba venni. Ez egy gyakori betegség, aminek ráadásul többféle változata létezik, a tünetek azonban szinte ugyanazok. Komolyan kell venni, és időben elkezdeni a kezelését, hogy ne okozzon még nagyobb bajt.
Többféle vastagbélgyulladást különböztethetünk meg, amik elsősorban a kiváltó ok tekintetében mások, ebből adódóan pedig a kezelésük és megelőzésük sem lehet ugyanaz. Ami viszont nagyon hasonlít, az a tünet együttes, éppen ezért csak pontos kivizsgálás után lehet megmondani, melyik betegséggel állunk szemben. Annyit előzetesen el lehet mondani, amennyiben a vastagbél állandóan gyulladásnak van kitéve, hajlamos arra, hogy felgyorsítsa az ürítési folyamatokat. Ezért a vastagbélgyulladásban szenvedőknél, szinte minden esetben, krónikus hasmenés alakul ki.
Annak ellenére, hogy a vastagbélgyulladás tünetei jellegzetesek, sok esetben, más emésztőrendszeri betegségekkel is összetéveszthetőek. Ilyen például a Crohn-betegség, ami a bélfalakat mélyebben támadja meg, és tápcsatorna más részein is jelentkezhet, például a szájüregben, a nyelőcsőben, a gyomorban, a vékonybélben. Szintén számos tünet utalhat a vastagbélrák és a végbélrák jelenlétére is, ilyen panasz elsősorban a véres széklet, valamint a has fájdalom.
A vastagbélgyulladásra utaló legfontosabb tünetek a krónikus, visszatérő hasi fájdalom, ami lehet egyszerű diszkomfortérzéshez hasonló, de akár rendkívül erős is. Utóbbi sajnos nagyon gyakori. Tipikusnak számít a megváltozott bélműködés, aminek egyértelmű jele a gyakori hasmenés és/vagy székrekedés, illetve ezek váltakozása. A széklet nyákossága is vastagbélgyulladásra utal. Ezek mellett számos közvetett tünet létezik. Ide tartozik a vérszegénység, a fáradékonyság, az aluszékonyság, az erőtlenség, a hirtelen súlyvesztés, az étvágytalanság, a hányinger, a puffadás, a láz, a végbél vérzékenység, a bőrproblémák (gyakori hámlás, a bőr elvékonyodása, töredezettsége) és az ízületi fájdalmak.
Nem elhanyagolható az sem, hogy a vastagbélgyulladásban szenvedők hajlamosak a pánikrohamokra, a fokozott aggódásra, valamint a depresszióra.
Bár a vastagbélgyulladás általában nem jelentkezik 15 éves kor előtt, ritka esetben gyermekek is szenvedhetnek tőle. Ilyenkor a vastagbélgyulladás a fent említett tünetek mellett fejlődési, növekedési rendellenességeket is okozhat.
Még mielőtt kitérnénk a vastagbélgyulladás fajtáira, „megnyugtatásként” fontos megjegyezni, hogy ez a betegség nem burjánzik, azaz nem érinti az emésztőrendszer más szakaszait. A vastagbélgyulladás jellemzően a végbél irányából indul, és onnan halad tovább a vastagbélben.
Funkcionális vastagbélgyulladás: a legtöbb imént felsorolt tünetet produkálja, hátterében sem szervi elváltozás, sem fertőzés vagy organikus betegség nem mutatható ki. Általában a stressz következménye, az állandó idegeskedés, feszültség okozza a panaszokat. A vastagbélgyulladás lelki okai között a szorongás a leggyakoribb.
Fertőzéses vastagbélgyulladás: ez a leggyakoribb vastagbélgyulladás, kiváltó oka lehet vírus, bélparazita vagy baktérium. Utóbbi inkább gyors lefolyású, de heves tünetekkel jár. Bélféreg esetében intő jel a véres széklet. A fertőzéses vastagbélgyulladás jóval nagyobb eséllyel alakul ki azoknál, akiknek bármely okból legyengül az immunrendszere. Van egy másik kockázati tényező is, mégpedig a bélflóra egyensúlyának felborulása. Kialakulhat a helytelen táplálkozás miatt, de sokkal gyakoribb, hogy az antibiotikumos kúra következménye. A lényeg azonban ugyanaz: a bélflórában lecsökken a jótékony, probiotikus baktériumok aránya, és megnő a káros mikroorganizmusoké, melyek anyagcseréjük során mérgeket termelnek. A méreganyagok hatására pedig sokszor jelentkezik erős hasfájással járó hasmenés, véres széklet.
Colitis ulcerosa: a fekélyes vastagbélgyulladásból nem lehet kigyógyulni, a colitis ulcerosa az egész életet végigkíséri, tünetei ugyanakkor hatékonyan enyhíthetők. Nem folyamatosan okoz panaszokat, fellángolásai vannak. Jellemző tünete a naponta többszöri, nyákos, véres széklet. Növeli a polipok kialakulásának kockázatát, ez és a krónikus gyulladás, a vastagbélrák előszobájának tekinthető. Oka ismeretlen, statisztikák szerint gyakrabban érinti a nőket. Jellemzően harminc év alatt - 15 éves kortól kezdve – alakul ki, de 50-70 éveseknél is megjelenhet. A colitis ulcerosa esetén az állandóan, krónikusan gyulladt bélhártya, a folyamatos irritációkat szenved el, amiknek következtében kisebesedik, elfekélyesedik. Ez a fajta vastagbélgyulladás a végbelet, és főként a vastagbél alsó szakaszát érinti, de kiterjedhet a vastagbél más területeire is.
Előfordulhat ischemiás colitis is, ami az elégtelen vérellátás következménye. Hasfájás, véres széklet, láz a jellegzetes tünetei, ha ez érszűkületet időben kezelik, a panaszok is mérséklődnek, majd jó eséllyel, teljesen megszűnnek.
Krónikus vastagbélgyulladás: ebben az esetben a betegség akut formában van jelen, a fellángolásokat tünetmentes időszak követi. Ez nem azt jelenti, hogy a betegség megszűnt, mivel idővel újra panaszokat okoz, azaz az akut. és a tünetmentes időszakok váltakozva követik egymást.
Idült-tartós vastagbélgyulladás: a betegnek nincsenek tünetmentes periódusai, azaz a panaszok folyamatosan fennállnak.
Heveny vastagbélgyulladás: a panaszok hirtelen, előzmények nélkül, súlyos tünetekkel jelentkeznek.
Ahogyan már szó volt róla, a vastagbélgyulladás kialakulásának okai még nem tisztázottak. Annyi biztosnak látszik, hogy összefüggésben áll az immunrendszer nem megfelelő működésével. Ez a stresszre visszavezethető vastagbélgyulladásra is igaz, ami előidézheti a bélflóra törékeny egyensúlyának felbomlását. Ha ez bekövetkezik, és túlsúlyba kerülnek a káros mikroorganizmusok, két következménnyel kell számolni. Az egyik, hogy ezek között a mikroorganizmusok között vannak olyan baktériumok, amik a vastagbélgyulladást kiváltó toxinokat termelnek. A másik, hogy a kiegyensúlyozatlan bélflóra hatására azonnal romlani kezd az immunrendszer hatékonyága. Ennek oka, hogy az immunsejtek 80 százaléka a vastagbélben található, a bélflóra állapota ezért közvetlenül befolyásolja testünk védekezőképességét – hívja fel a figyelmet a Vitalitás magazin.
Növelheti a vastagbélgyulladás kockázatát a helytelen táplálkozás, az ételintolerancia és egyes ételallergiák.
Fontos, hogy ne próbálkozzunk az öndiagnózissal. Ha a fent említett panaszokat tapasztaljuk, azonnal forduljunk orvoshoz, aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat.
Fájdalommentes a vérvizsgálat, ez nemcsak a gyulladásra deríthet fényt, hanem a kór okozta esetlegesen jelen lévő, kezdődő vérszegénységre is. Szükséges lehet a székletvizsgálat, ami a székletben jelenlévő, és a gyulladásra utaló fehérvérsejtek mennyiségét is kimutatja, valamint azt is, hogy a vastagbélben találhatók-e a gyulladást kiváltó baktériumok, vírusok vagy paraziták – hívja fel a figyelmet a Mayo Klinika összefoglalója. Tökéletes képet ad a vastagbél állapotáról a vastagbéltükrözés, megmutatja az esetleges gyulladást és más elváltozásokat. Tudni kell azonban, hogy a vastagbéltükrözés nem minden esetben végezhető el, ez nagyban függ a gyulladás súlyosságától.
Statisztikai adatok támasztják alá, hogy a vastagbélgyulladás jelenléte növelheti a vastagbélrák kialakulásának lehetőségét. A betegség megjelenését követően, a rosszindulatú daganat kockázata a következőképpen duplázódik meg. Ha a betegség krónikus, de enyhe, 10 évente, ha a betegség krónikus, és súlyossága közepes, 5 évente, ha a betegség krónikus és súlyos 3 évente.
Amennyiben a vastagbélgyulladás csak a vastagbél alsó részét, és a végbelet érinti, a tumor kialakulásának lehetősége nem magasabb az átlagosnál, ám ha a vastagbél egész belső felülete gyulladt, a kockázat meghaladja a 32 százalékot.
A vastagbélgyulladás gyógyszerei legtöbbször tüneti kezelésre alkalmasak, ez alól kivételt jelentenek a funkcionális és a fertőzéses vastagbélgyulladás elleni készítmények. Ezeknek is lehetnek azonban mellékhatásaik. Előfordulhat émelygés, magas vérnyomás, hirtelen hangulatváltozás, csontritkulás, túlsúly, bőrproblémák.
Súlyosabb esetekben (25-40 százalék), elengedhetetlen a vastagbél egy részének eltávolítása: ez nemcsak a tumor kialakulását előzheti meg, de a folyamatos vérveszteséget is, amely anémiát okoz.
Amennyiben időben diagnosztizálják a vastagbélgyulladást, kiegészítő kezeléseként, a természetes megoldások is segítségünkre lehetnek. A folyamatot egy alapos méregtelenítő kúrával kezdjük, amely megszabadítja szervezetünket a felgyülemlett toxinoktól, és a bélredőkben megrekedt salakanyagoktól: ezek megakadályozzák a bevitt tápanyagok felszívódását, hiánybetegségekhez, az immunrendszer legyengüléséhez vezetnek. Utóbbi különösen fontos, hiszen a jól működő immunrendszer könnyebben legyőzi a gyulladást, gyorsabb lesz a gyógyulás. Ezt a méregtelenítés mellett a probiotikus baktériumok bevitelével tovább gyorsíthatjuk, ehhez elég, ha probiotikumokat és prebiotikumokat fogyasztunk. Erről, valamint a pro- és prebiotikumokat tartalmazó szimbiotikum immunerősítő tulajdonságáról a Dr.Natura további részletek közöl.
Fontos, hogy fokozottan ügyeljünk a helyes táplálkozásra. Kerüljenek tiltólistára a zsíros, rántott élelmiszerek, az erős és csípős fűszerek, az alkohol- vagy koffein alapú italok, a keserű zöldségek és a citrusfélék. Kerüljük a tejtermékeket is, ha felerősítik a panaszainkat, rostokat pedig passzírozva együnk.
Számos gyógynövény áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy enyhítsük a már meglévő tüneteket, valamint elősegítsük a vastagbélgyulladás gyógyulását. Az útifűmaghéj (psyllium) vízben oldékony és oldhatatlan rostot is tartalmaz, ezzel javítja a természetes méregtelenítési folyamatok hatékonyságát, valamint nyugtatja az irritált bélfalakat, kiváló gyulladáscsökkentő.
Szintén mérsékli a gyulladást és bélfertőtlenítő hatású a kamilla, az Aloe vera és az édesgyökér, ezekből a tea a legjobb választás, de az Aloe vera zselé vagy szörp formájában is segíthet. Az Aloe vera gyógyhatásait a Gyógynövény-völgy foglalta össze.
A psylliumnál arra ügyeljünk, hogy a többi rosthoz hasonlóan, a vastagbélgyulladás fellángolásakor csak kis mennyiségben vegyük magunkhoz.
A vastagbélgyulladás diéta részeként étkeinket ízesítsük extraszűz olívaolajjal, vagy lenmagolajjal, fogyasszunk minél több joghurtot és más probiotikum tartalmú, érlelt élelmiszereket (savanyú káposzta, kombucha, erjesztett tejtermékek, kovászos uborka), valamint halféléket. Cukor helyett inkább édesítőket használjunk. A halak gazdagon tartalmaznak omega-3 zsírsavakat, amikről egy brazil kutatás bebizonyította, hogy jótékonyan hatnak a gyulladásos bélbetegségekre, ugyanis mérséklik a gyulladást – olvasható az Annals of gastroenterology szaklapban.
A Dél-Kalorinai Egyetem tanulmányból kiderül, hogy az amerikai ginzeng egerek esetében nemcsak a megelőzésben, hanem a már kialakult fekélyes vastagbélgyulladás kezelésében is jó szolgálatot tehet. A ginzeng további hatásairól a Carcinogenesis szaklap részletes információkat közöl.
Kifejezetten hatékony lehet a kurkuma, ebből egy hónapon át, napi egy kapszulával ajánlott szedni a mezamin kezelés mellett. A kurkuma hatására a tünetmentes időszak meghosszabbodik – írja a Tel-avivi Egyetem tanulmánya.
Források:
https://www.meregtelenites-beltisztitas.com
https://www.gyogynoveny-volgy.com/beltisztito-gyogynovenyek/aloe-vera
https://academic.oup.com/carcin/article/29/12/2351/2476443
https://www.medicalnewstoday.com/articles/317744.php
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26752948
https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/ulcerative-colitis/diagnosis-treatment/drc-20353331
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25724700