Influenza útmutató – Mit kell tudni a betegségről?
Menetrendszerűen érkezik az influenza, lassan azt gondolhatjuk, hogy akármit teszünk, úgysem ússzuk meg. Azért szerencsére ez nincs így, ha megtesszük a szükséges óvintézkedéseket, jó eséllyel nem fogunk megbetegedni. Ahogyan arra is van megoldás, hogy gyorsabban búcsút mondjunk a kínzó tüneteknek.
Magas láz, izomfájdalmak, rossz közérzet, erős fejfájás, égő torok, hidegrázás, hasi fájdalmak: ezek az influenza legjellemzőbb tünetei. Tagadhatatlan, hogy nagyon hasonlítanak a megfázásos panaszokhoz, ezért hajlamosak vagyunk összekeverni a két betegséget, és hasonlóan kezelni őket. Ez pedig nagy hiba. Az influenza ugyanis vírus eredetű, a megfázás pedig bakteriális.
Pontosan emiatt teljesen hatástalanok, az influenza antibiotikumokkal nem gyógyítható. Hogy, miért írhatja mégis fel az orvos? A kísérő szövődmények enyhítésére, amiket baktériumok okoznak.
Nemcsak egészségügyi probléma
Az influenza szinte mindenkit érinthet, mivel erősen fertőző, egész közösségeket dönthet le a lábáról. És ez nemcsak az egészségügy probléma: a kiterjedt influenza több szinten is okozhat anyagi károkat. Aki beteg, nem tud dolgozni, és azok sem, akiknek a beteget kell ápolnia (például kisgyermekek, idősek, közeli családtagok). Az influenza “alattomos” módon terjed, azaz a beteg akkor is fertőzhet, ha még nem mutatja a betegségre jellemző főbb tüneteket. Arról ne is beszéljünk, hogy ha nem megfelelően, és nem időben kezelt, az esetek többségében komplikációkat is okozhat. Főként a gyerekek, idősek és a már más betegségekkel küzdők számára jelent komoly kockázatot, könnyen akár krónikussá is válhatnak.
Influenza fajtái
Egy akut, légutakat érintő betegség, amit a különféle influenza vírusok okoznak. Az influenzavírust emberben először Angliában azonosították 1933-ban, bár előzőleg háziszárnyasok és sertések esetében már több influenzavírust is izoláltak.
Influenza vírus és a védőoltások
Az influenza betegség gyors terjedése a vírus azon tulajdonságának „köszönhető”, hogy igen gyors mutációkra képes, ezzel kijátsszák a megfelelő immunválaszt, amit a szervezet már korábban kialakított a még nem mutálódott vírusokra. Ez lehetővé teszi a bekerült influenzavírus gyors, és agresszív elszaporodását.
Amikor a különféle védőoltásokat fejlesztik, próbálnak ezeknek a vírusmolekuláknak a mutációjával lépést tartani úgy, hogy az előző években, influenza szezonokban, megjelent változásokat tanulmányozzák. Ezért is ajánlják fel minden évben az új oltásokat, hiszen a betegséget okozó vírusok legközelebb új formában jelenhetnek meg. Azaz röviden: áteshetünk minden szezonban az influenzán, de ez nem ad védettséget. Bár ugyanarról a vírusról van szó, a mutáció hatására immunrendszerünk nem ismeri fel, tehát megbetegszünk. És, bár a védőoltás számos esetben hasznosnak bizonyulhat (ha szerencsések vagyunk, és pont azzal a mutáns vírussal fertőződünk meg, ami ellen be lettünk oltva), nem jelentenek teljes védettséget, hiszen egyszerre többféle vírus is aktiválódhat.
Egy kis járványtörténet
Az influenza nem újkeletű betegség, ám régen behatárolt volt a mozgástere, mivel az emberek nem utaztak annyit, mint az utóbbi évszázadokban. Az is tény, hogy korábban a felsőlégúti betegségeknek az eredetével nem voltak tisztában, így nem tudták vírusokhoz kötni őket. A súlyos járványok kialakulásában a kutatók nem találtak sem rendszert, sem összefüggést.
Az első dokumentált influenza a – tévesen így nevezett – spanyolnátha volt. 1918-ban ütötte fel a fejét, az influenza vírus H1N1 altípusa volt érte a felelős, és nagyjából 20 millió áldozatot szedett. Ezt követte az ázsiai influenza 1957-ben, az ezért felelős vírus a H2N2, majd a Hong-Kong influenzajárvány 1968-ban, amit a H2H3 mutáns vírus okozott. A legutolsó nagy járvány 2009-ben volt. Azt azonban fontos pontosítanunk, hogy egy teljesen új influenza vírus megjelenése önmagában még nem elég ahhoz, hogy súlyos járványt okozzon. Sok megváltozott jellemzőjü kórokozó nem képes emberről emberre terjedni, mint például az 1997-ben, Hongkongban beazonosított H5N1 vírus sem. A fertőződés a legtöbbször „fajtán” belül terjed, ennek ellenére, 1999-ben szintén Hongkongban, két olyan kisgyereket diagnosztizáltak, akik a szárnyasokat megbetegítő H9N2 influenza vírustól betegedtek meg. Azonban ez teljesen izolált jelenség volt: nem öltött tömeges formát, sőt! Egy, hasonló vírussal megbetegedett személyt sem találtak a kutatók, és azóta sem történt több ilyen fertőzés.
Az influenzavírusok fő jellemzője, hogy becsapják, és jelentősen legyengítik immunrendszerünk hatékony működését. Hogy a súlyos járványokat elkerüljük, fontos minél hamarabb beazonosítani a kór kiindulópontját, tanulmányozni a már megjelent vírusok szerkezetét, mutálási tendenciáit, szezonjának megjelenését.
Az influenzavírus terjedése
Az influenzavírusok főként a levegő közvetítésével terjed a nyálkahártyákon keresztül, azokkal a mikroszkopikus cseppekkel, amiket a fertőzött beteg „kiad” magából köhögéssel, tüsszentéssel vagy akár beszéd közben. Elég egy tömött busz, lift, sorban állás, bármilyen zárt környezet.
A fertőzés terjedhet közvetlen érintkezéssel, például egy beteg ember megérintése után kezünkkel a szemünkhöz, orrunkhoz, szánkhoz érünk, de tárgyak közvetítésével. Ezért sem ajánlatos más poharából inni, esetleg a törülközőjét használni.
Ne feledjük, hogy ez a vírus igen életerős, azaz gazdatest nélkül is hosszan életben marad, hogy ezt követően, új szervezetbe kerülve, megint aktiválódjon.
Tünetmentesen is fertőz
A fertőzött személyek, a jellegzetes tünetek megjelenése előtt már egy-két nappal képesek átadni a vírusokat. A fertőzésveszély a tünetek megjelenése után még legalább öt, de akár tíz napig is fennállhat. Ezért fordulhat elő a tömeges fertőzés, azaz a teljesen egészségesnek tűnő, problémamentes személy is lehet már beteg: mivel nem érzékeli a tüneteket, érintkezik barátaival, kollégáival, közösségbe jár, így tovább terjeszti a vírust.
Az influenza tünetei
Az influenza számos tünetet produkálhat, amik az első napokban könnyen összetéveszthetőek más szezonális megbetegedésekkel, de akár egy egyszerű gyomorrontással is (gyomorfájás, émelygés, stb.). A tünetek a fertőzést követően 2-3 nappal, gyors egymásutánban vagy szinte egyszerre jelentkeznek, és bár a legtöbb esetben 3-5 nap után elmúlnak, előfordulhat (komplikációk hiányában is), hogy hetekig elhúzódnak. Hogy az influenza meddig tart, azt a beteg általános egészségi állapota határozza meg.
Ha hirtelen magas lázat tapasztalunk, amelyet hidegrázás, égő torok és erős izomfájdalom kísér, már majdnem biztos az influenza. További tipikus tünet a görcsös, vagy nyomó fejfájás, általános rossz közérzet, hasfájás, hasmenés, vagy székrekedés, köhögés, nehézlégzés, mellkasi fájdalom.
Az influenza fő tünete a láz, ami az esetek szinte száz százalékában jelentkezik, valamint a légutakban fellépő problémák (váladékozás, fájdalom, irritáció). A láz egyik pillanatról a másikra akár 38°C fok fölé is felszökhet.
Kisgyermekeknél nem ritka a 39-40°C fokos láz, általában száraz köhögéssel kísért láz. A köhögés igen kellemetlen és zavaró lehet, ami a vírus elpusztulását követően akár még hetekig fennmaradhat. Gyakoriak az emésztési panaszok, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás (sok esetben ezt az erőlködő köhögés okozza). Ritkábban kialakulhat fényérzékenység is (fotofóbia). Annak érdekében, hogy megállapítsuk, valóban influenzáról van szó, szakemberhez kell fordulnunk, mert ahogyan említettük, a panaszok más megbetegedésekre is utalhatnak. Figyelem!
Az influenza tünetei gyerekeknél erőteljesebbek, ne mulasszunk ilyenkor orvoshoz fordulni. Addig is a lázcsillapításról kell gondoskodni, ehhez priznic, hűtőfürdő a legjobb megoldás. A priznichez ecetes vizet használjunk, egy egység ecethez négy egység vizet adjunk.
Mik lehetnek a szövődmények?
A közhiedelemmel ellentétben az influenza általában a fertőzés időpontjától számítva, 5-10 nap alatt magától elmúlik. Előfordulhatnak azonban szövődmények, különösen veszélyeztetettek a várandós kismamák és a pocaklakók, a 6 hónapos gyermekek egészen 5 éves korig, az idősek, a krónikus betegséggel küzdő alanyok, vagy azok a betegek, akik immunrendszert gyengítő terápiát (kemo-, sugár-, egyéb kezelések) kapnak. Külön rizikófaktort jelent a túlzott elhízás, a túlsúly ugyanis kihat a bélflóra állapotára, ezek keresztül pedig az immunrendszer működésére.
A szövődmények kialakulásáért főként a légzőszerveket érintő bakteriális fertőzések tehetőek felelőssé, mivel a legyengült immunrendszer nem képes megbirkózni a szervezetbe kerülő/jelen lévő kórokozókkal. A leggyakrabban előforduló komplikációk, amiket az influenza számlájára írhatunk, a hörghurutgyulladás, a tüdőgyulladás, a fülgyulladás, az arcüreggyulladás, a szívizomgyulladás és a neurológiai zavarok.
Az influenza ritkább tünetei közé tartoznak, a mandulagyulladás, az önkéntelen izomrángás, az agyhártyagyulladás, az agyvelőgyulladás. Azt se feledjük, hogy az influenza jelenléte a már meglévő kórok romboló hatását is felerősíti. A cukorbetegségben szenvedőknél jelentősen megemelheti a vércukorszintet. Terhesség esetén az influenza (főleg a 37. hét előtt) koraszülést okozhat, vagy jelentősen csökkenhet a magzat súlya, ami sok esetben fejlődési rendellenességekkel jár. A várandóság első szakaszában ez a vírus spontán abortusz oka lehet.
Hogyan előzzük meg?
Természetesen a legjobb módszer az influenza megelőzésére az immunrendszer felerősítése. Hogy, mi a teendő? A leghatékonyabb immunerősítés a bélflóra felpörgetése, azaz a bélflórát felépítő probiotikus baktériumok mennyiségének növelése. Ezt legegyszerűbben a probiotikumok fogyasztásával tehetjük meg. Ide tartozik a savanyú káposzta, a kovászos uborka, az erjesztett tejtermékek. Gyors és biztos hatást érhetünk el a minőségi, probiotikus táplálékkiegészítőkkel. Fontos ezek mellé a prebiotikus rostok bevitele, a friss zöldségek és gyümölcsök, illetve teljes kiőrlésű gabonák segítségével. De, mi köze a bélflórának az immunrendszerhez? Az immunsejtek 80 százaléka a vastagbélben helyezkedik el, ha a bélflórában a jótékony baktériumok mennyisége csökken, ez kihat az immunrendszer működésére – gyengül testünk védekezőképessége. Ezért kell mindig legalább egyensúlyban tartani a bélflóránkat.
Elcsépeltnek tűnhet, de a mindennapos mozgással edzésben marad az immunrendszer is. Hetente öt napon, alkalmanként fél óra intenzív mozgás, és az influenzának sokkal kisebb lesz az esélye velünk szemben. Jó az úszás, kocogás, torna vagy akár az aktív séta is elűzheti az influenza felhőket.
Járvány idején fokokozottan ügyeljünk a tisztálkodásra: étkezések előtt mossunk kezet, ha ezt nem tettük meg, ne nyúljunk a szemünkbe, szánkba, fülünkbe. A papírzsebkendőt tényleg csak egyszer használjuk.
Influenza kezelése: cink és gyógynövények
Influenza ellen az immunrendszer megerősítésére, a probiotikumokon kívül, használhatunk antioxidánsokat és más immunstimuláló anyagokat is. Az egyik ilyen a cink, amiről egy amerikai kutatás megállapította, hogy a H1N1 vírus megelőzésében lehet segítségünkre – írja az American Journal Of Public Health. Cinkben bővelkednek a vörös húsok, a búzakorpa és az olajos magvak, elsősorban a dió és a mogyorófélék.
Az influenza tüneteit enyhíti és felgyorsíthatja a gyógyulást az inhalálás: a sima, sós víz is jó, hiszen remek fertőtlenítő, de a hatás zsálya, rozmaring, kamilla és menta hozzáadásával jelentősen javítható. Használjuk a felsorolt növények olajait, ezek hiányában főzzünk belőlük teát, és ennek a gőzét inhaláljuk.
Kellemest a hasznossal – sokszor hallani ezt a szlogent, ami az influenza esetében is érvényes. Legalábbis azoknak, akik szeretik a kakaót. Naponta egy pohár forró kakaó ugyanis növelheti a védettséget az influenzával szemben – derült ki egy japán kutatásból, ami a Journal of the science of food and agriculture oldalain jelent meg. Azt azonban meg kell említeni, hogy a H1N1 vírus egy változatánál tapasztalták a pozitív hatást, amihez 3 héten keresztül kellett a résztvevőknek minden nap kakaót inniuk az influenza oltás beadása előtt és után. Tehát a kakaóra érdemes kiegészítő terápiaként tekinteni.
2-3 teáskanál mézzel ízesített, forró tej lefekvés előtt sokat segíthet a panaszok mérséklésében.
Az ínyenceknek van még egy hatékony módszer. Nem más, mint a „nagymama” húslevese, sok csirkemellel, zellerrel, vöröshagymával, petrezselyemmel, fehérrépával és édesburgonyával. Nem ámítás. Hatását egy USA kutatás szerint a csirkében található, antioxidáns karnozinnak köszönheti - erről bővebben ír dr. Paul Hkral orvosi blogján.
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Influenza
https://www.cdc.gov/flu/consumer/symptoms.htm
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2866616/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25847473
