Ha az alsó végtagokban elzáródik egy vagy több véna, kialakul a trombózis. Ennek jele a láb megdagadása, a felforrósodó bőr, a kékes elszíneződés, illetve az erős fájdalom. Ezek az elsődleges panaszok, de sokkal veszélyesebb, hogy az elzáródást okozó vérrögből leváló darabok a tüdő ereibe jutva, embóliát okozhatnak.
Többféle trombózis létezik, ezek közül az egyik leggyakoribb a mélyvénás, ami elsősorban a lábszár vagy a comb mélyen futó vénáiban alakul ki. Röviden szólva, az történik, hogy az érrendszerben képződő vérrög elzárja a vénát, amiben ezért sérül a keringés. Ennek konkrét tünetei vannak, azonban nagyon fontos, hogy a mélyvénás trombózis adott esetben teljesen panaszmentes.
Mindenekelőtt szögezzük le, hogy az egész világot tekintve, a halálesetek 20-25 százalékát valamilyen trombózis okozza. A trombózis, valamint az ebből kialakuló tüdőembólia népbetegségnek számít.
Különösen veszélyes a mélyvénás trombózis, mert a trombusból (vérrög) leváló, kisebb, nagyobb rögök ha elakadnak, embólia alakul ki, aminek szövődményeként beállhat a hirtelen halál. Ezért számít rendkívül alattomos és életveszélyes állapotnak a trombózis, ami nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Ahogyan már említettük, a mélyvénás trombózis szinte tünetmentes is lehet, azonban az esetek többségében, jól meghatározható jelei vannak, amelyek a következők:
Figyelem! Amennyiben előzmények nélkül megfájdul a lábunk vagy belilul, a biztonság kedvéért, mielőbb forduljunk orvoshoz. Egyértelmű tünetek esetén, tartózkodjunk a járástól, ennek hatására ugyanis a vérrög könnyebben leválik, és jut el a tüdőbe. Az egyáltalán nem ritka, tünetmentes mélyvénás trombózist követően az esetek mintegy harmadában a beteg elhalálozik, a súlyos szövődmények aránya is megközelítően ennyi. Gyakori az ismétlődés, a kezeletlen trombózis kiújulásának esélye eléri a harminc százalékot.
A tüdőembólia hirtelen alakul ki, a fenti tünetek észlelésekor, azonnal orvosi segítséget kell kérni, a legjobb, ha telefonálunk a mentőknek! Hatványozottan igaz ez akkor, ha a lélegzési problémákat megelőzően a lábban már jelentkeztek a panaszok.
Számos okra vezethető vissza a trombózis kialakulása. Sok esetben kimutatható az örökletesség, amennyiben a közeli családtagok között előfordult a betegség, gyakoribb az előfordulása a leszármazottaknál. Hozzájárulhat a trombózishoz egyes fogamzásgátlók és hormonpótlók szedése, ennek lehetőségéről a szakorvos kötelessége tájékoztatni a páciensét. Kiválthatják kóros állapotok, ide taroznak egyes szívbetegségek, illetve daganatok. Nagyobb arányban fordul elő a terhesség alatt, 60 év felett, a krónikus gyulladásokban szenvedők, az elhízottak és a dohányosok körében.
Fokozott kockázatot jelent a láb hosszabb ideig történő mozdulatlansága. Ez az oka annak, hogy az idősek, az ágyban fekvő betegek jobban ki vannak téve a trombózisnak, de akár egy hosszabb repülő- vagy autóút is veszélyes lehet. Statisztikák szerint 2 óra folyamatos ülés kb. 15 százalékkal növeli a betegség kialakulásának esélyét.
Szintén hozzájárulhatnak a trombózishoz azok az érrendszert érintő műtétek és sérülések, amelyek fokozott véralvadást váltanak ki a szervezetben.
Meg kell különböztetni az akut beavatkozást, ami a közvetlen veszélyhelyzet azonnali megszüntetését célozza, illetve az ezt követő ellátását, amivel kivédhető a trombózis megismétlődése, illetve a későbbi szövődmények megelőzése. Az első esetben véralvadásgátlót alkalmaznak, ezen kívül feloldják, vagy sebészeti úton eltávolítják a vérrögöt. Gyakori, hogy a vérrög és így a trombózis kialakulásának megelőzése érdekében, akár éveken át véralvadásgátlót kap a beteg, a terápia része lehet a vénákra jótékony hatású gyógytorna.
Bár a vérrög megszüntetéséig szigorú ágynyugalom javasolt annak érdekében, hogy elkerüljük a tüdőembóliát és más szövődményeket, ezt követően kifejezetten ajánlott a sportolás.
Minden nap fél óra mozgás elegendő ahhoz, hogy jelentősen csökkenjen az újabb trombózis kockázata. A kocogás, az intenzív séta, az úszás, a torna, a Nordic walking, de akár a kerti munka is ide tartozik. A lényeg a rendszeresség és az, hogy a mozgásos tevékenység megszakítás nélkül történjen. Fontos a megfelelő étrend, ha vérhígítót kapunk, a véralvadást elősegítő K-vitamin hbevitelét, valamint a vérhígítást fokozó zöldségfélék fogyasztását kell beállítani.
Amennyiben a gyógyszerszedést már abbahagytuk, érdemes fokozni a vérhígító hatású élelmiszerek fogyasztását, természetesen erről egyeztessünk kezelőorvosunkkal.
Segíthet megelőzni a vérrögök kialakulását a fokhagyma, az omega-3 zsírsavakat tartalmazó halak, halolajak (pl. lazac, tonhal, szardínia), kumarintartalma miatt, a fahéj, valamint az E-vitaminban bővelkedő tojássárgája, teljes kiőrlésű gabonák, olajos magvak. A szalicilátban gazdag gyömbér, avokádó, bogyós gyümölcsök, kurkuma és különösen a Cayenne-bors is hatékony vérhígító.
Források:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK425364/
https://www.livestrong.com/article/100483-list-natural-blood-thinners/
https://www.healthline.com/health/high-blood-pressure/best-natural-blood-thinners