Kevesen mondhatják el magukról, hogy nincsen a testükön anyajegy. Ebből is látszik, hogy egy teljesen normális bőrelváltozásról van szó, ami azonban akár veszélyessé is válhat. Ezért fontos, hogy legyünk tisztában a tulajdonságaival, így, ha baj van, időben orvoshoz fordulhatunk.
A sokakat érintő anyajegy a test bármely pontján kialakulhat, az alakja, a mérete, sőt, a színes is többféle lehet. Általában kisgyermekkorban jelennek meg az elsők, serdülőkorban elszaporodhatnak, később viszont már alig nő a számuk.
Kevesebb, mint tíz százalékuk velünk született, a többit életünk során szerezzük, amit kisebb részben az öröklött hajlam, nagyobb részben a környezeti hatások befolyásolnak. Elmondható az is, hogy minél fehérebb valakinek a bőre, annál nagyobb az esélye, hogy anyajegyei lesznek.
Amikor a túlzott UV-sugárzás hatására, a bőrt védő pigmentsejtek „összeállnak”, majd a nem tudnak szétválni, kialakul az anyajegy, amely más sejteket is tartalmaz. Előfordulhat, hogy valamilyen bőrsérülés váltja ki, ebben az esetben a pigmentsejtek helyi elszaporodása is közrejátszik a folyamatban.
Velünk született anyajegyek: jellemzően nagyobb méretűek és mindig szabálytalan alakúak. Sok esetben a szemölcshöz hasonlítanak. Nagyon fontos, hogy ha növekedésnek indul, mindenképpen ellenőriztessük, mert ezzel nő a rosszindulatú daganat kockázata.
Szerzett anyajegyek: az anyajegek többsége 2 éves korunk után alakul ki és egész életünkben végigkísér. Ahogy öregszünk, egyre nőhet a számuk, azonban általában nem hajlamosak a rákosodásra.
Elhelyezkedésük alapján tovább osztályozhatók. A leggyakoribb típus a felhám és az irha közötti területen fejlődik ki, inkább foltszerű, fekete vagy sötét színű, felülete pedig rendszerint teljesen sima, esetleg minimális kidomborodhat. Jobban kilógnak a bőrből a vegyes típusú anyajegyek, amelyek mélyebben gyökereznek, valamint léteznek a faggyúmirigyekhez, szőrtüszőhöz kapcsolódó, nem csupán a pigmentációhoz köthető anyajegyek.
Bár az esetek döntő többségében nem kell azelfajulásukól tartani, 3-5 százalékuk azonban elrákosodik, ilyenkor elsősorban melanoma alakul ki belőle. Nagyobb a kockázat azoknál, akiknek több az anyajegye, a leginkább veszélyeztetettek a napnak gyakran kitett, illetve a szinte mindig eltakart testrészek. Gyakori a háton és a lábakon kifejlődő melanoma, egy indiai összegző kutatás szerint folyamatosan növekszik a nyakon, illetve a fejen diagnosztizált esetek száma is.
Szabálytalan alakú, asszimetrikus: a nem kóros, szerzett anyajegy szinte mindig közel szimmetrikus. Ha asszimetria tapasztalható, haladéktalanul forduljunk bőrgyógyászhoz.
Egyenetlenség: amikor az anyajegy széle csipkézetté, egyenetlenné, homályossá válik, az addigi határvonalakat az anyajegy „átlépi”.
Többszínű, foltos: a normális anyajegy szinte minden esetben homogén, elsősorban barna, fekete vagy vörös színű. Ezzel szemben a melanoma sokszor több színű, illetve foltos, a felületén szabad szemmel is jól láthatóan, sötét és világos árnyalatok váltják egymást.
Nagy méret: amennyiben az anyajegy átmérője meghaladja az 5 millimétert, nem zárható ki a melanomás elváltozás.
Méretváltozás: ha az anyajegy hirtelen nőni, vagy zsugorodni kezd, esetleg egy része fokozatosan kiemelkedik, felmerül a rákos elváltozás gyanúja.
Vérzés, viszketés: melanómára utalhat, ha az anyajegy viszket, bereped, fájdalmas vagy vérzik.
Ne feledjük, hogy a melanoma agresszív daganat, ami gyorsan képez áttéteket, ezért minden esetben vegyük komolyan az anyajegy elváltozásait.
A megelőzés érdekében figyeljük az anyajegyeinket, ha változást tapasztalunk, forduljunk orvoshoz, de ettől függetlenül is rendszeresen járjunk szűrésre. A déli órákban lehetőleg ne tartózkodjunk napvédelem nélkül a szabad ég alatt, ha napozunk, használjunk napolajat. A D-vitamin termelődéséhez szükséges napfényhez a délelőtti és a délutáni órákban „szerezzük be”, ezekben az időszakokban ugyanis minimális a káros UV-sugárzás.
Hozzájárulhat a melanoma megelőzéshez az antioxidánsokban gazdag élelmiszerek fogyasztása. Ezek közé tartoznak a szuperételek, a legtöbb piros gyümölcs, a zöldlevelű zöldségek, az immunerősítő gyógygombák (különösen a lentinant tartalmazó shiitake) vagy az édesvízi algák, így a spirulina és a chlorella. A Kaliforniai Egyetem (University of California) kutatói szerint az érvédő szőlőmag is hatásos ellenszere lehet a melanomának.
Hivatkozások:
ttps://www.vitalitas-magazin.hu/borproblemak/anyajegy-melanoma
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24656410
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3337483
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmedhealth/PMHT0024659/
https://www.drfachet-gyogygomba.com/gyogygombak/
https://www.supergreens.hu/szuperelelmiszerek-blog-cikk/szolomag/