Jót tesz vagy nem az egészségünknek a szója?
A szója izoflavonjai fitoösztrogén tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyekkel kapcsolatban azt feltételezik, hogy növelik az emlőrák, valamint a prosztatarák kockázatát. De, valóban ez a helyzet?
Ázsiában évezredek óta fogyasztják a szóját, a nyugati étrendben viszont csak sokkal később jelent meg. Manapság a szupermarketek tele vannak szójaburgerekkel és más szójából készült húspótlókkal, nem is beszélve a hagyományos szójaalapú termékekről, mint a tofu, a tempeh, a szójatej, a miso és a szójaszósz.
Rákot okoz, vagy épp ellenkezőleg?
A szója remek fehérjeforrás, telítetlen zsírsavakat, B-vitamint, E-vitamint, emésztést segítő rostot, vasat, kalciumot és cinket tartalmaz. Nyugaton egyre népszerűbb, mint a betegségeket okozó hús egészséges helyettesítője. Ugyanakkor annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben sokan társították a szóját az egészséggel, előtérbe került egy félelem, mégpedig az, hogy megzavarhatja hormonrendszerünket.
A körülötte lévő viták az egyedülállóan magas izoflavonoid tartalmára vezethetők vissza. Ezeknek a vegyületeknek ösztrogén tulajdonságaik vannak, ami azt jelenti, hogy úgy viselkednek, mint az ösztrogén, az elsődleges női nemi hormon, és kötődnek a test ösztrogén receptoraihoz, az ösztrogén pedig elősegítheti az emlőrák bizonyos típusainak növekedését.
A tudósok az utóbbi évtizedekben alaposan kutatták ezeknek a vegyületeknek a szervezetben kifejtett hatásait, és a választ arra, hogy maguk az izoflavonoidok hozzájárulhatnak-e a rák kockázatához.
Gyakran úgy tűnik, hogy a szója csökkenti a rák kockázatát, ahelyett, hogy rosszabbá tenné. Teljes bizonyosság azonban nincsen. Először is vannak megfigyelési eredmények. Az ázsiai országokban a nők körében tapasztalható magas szójabevitel összefüggésben áll azzal, hogy az emlőrák kialakulásának 30 százalékkal alacsonyabb kockázata az amerikai nőkhöz képest, akik sokkal kevesebb szóját fogyasztanak. (Japánban az átlagos izoflavonoid-bevitel 30-50 mg között van, szemben Európában és az Egyesült Államokban, ahol kevesebb, mint 3 mg. A szója összefüggésben áll az emlőrák súlyosságának csökkentésével is. Fang Fang Zhang, a Massachusetts-i Tufts Egyetem docense 6 000 emlőrákos, az Egyesült Államokban élő nő körében végzett populációs kutatást, és kiderítette, hogy 21 százalékkal csökkent a mortalitást azok között, akik több szóját fogyasztottak.
„Megállapításaink azt sugallják, hogy a hormonreceptor-negatív emlőrákban szenvedő nők esetében a szója fogyasztása pozitív hatással lehet a túlélésre” - mondja Zhang.
Mégis nehéz egyértelműen elkülöníteni az előnyeit - ha vannak ilyenek.
A szóját gyakran az egészséges táplálkozás részeként és a vörös hús helyett fogyasztják, ami a szívbetegségek és a rák nagyobb kockázatával jár.
„Senki sem adott az embereknek szójából készült ételeket, majd vizsgálta meg, hogyan befolyásolja a mellrák kockázatát” - mondta Leena Hilakivi-Clarke, a washingtoni Georgetown University Orvostudományi Egyetem onkológus professzora.
Ha a szója csökkenti az emlőrák előfordulását, akkor lehet, hogy izoflavonjai fokozhatják az apoptózist: egy genetikailag beprogramozott mechanizmust, amely arra szólítja fel a sejteket, hogy pusztítsák el önmagukat, ha olyan DNS-károsodáson esnek át, amelyet nem tudnak helyrehozni. Ennek a folyamatnak a hiányában a sérült sejtek elrákosodhatnak.
Honnan származott a gondolat, hogy veszélyes?
Egy 2001-es kísérlet során gátolt immunrendszerrel és rákos daganatokkal rendelkező egerekkel izoflavonokat etettek. A daganatokat 11 héten át mérték. A kutatók megállapították, hogy az izoflavonok megnövekedett sejtnövekedést eredményeztek. Az egereket ezután izoflavonmentes étrendre fogták, ekkor a daganatok a következő kilenc hétben visszafejlődtek. Időközben egy 1999-es tanulmányban a kutatók az emlőrákos sejteket egerekbe ültették be, és megállapították, hogy az étkezési izoflavonok elősegítik a rákos daganatok növekedését.
Több mint 100 tanulmány áttekintése után ugyanakkor arra a következtetésre jutottak, hogy a laboratóriumi kísérletek összességében nem mutattak szignifikánsan megnövekedett mellrák kockázatot. Ennek egyik oka, hogy nincsen bizonyítva: az izoflavonoidok úgy viselkednek, mint az ösztrogén a testben, vagy éppen ellenkezőleg. Amikor szóját eszünk, az izoflavon vagy kötődik a testben lévő alfa-ösztrogénreceptorhoz, ami serkenti a daganatok növekedési ütemét, vagy a béta-receptorhoz, amely csökkenti a növekedés ütemét és indukálja az apoptózist.
Az izoflavonoid inkább a béta-receptorokhoz kötődik - mondja Bruce Trock, a Johns Hopkins Orvostudományi Egyetem epidemiológiai és onkológiai professzora. Ez nagyobb valószínűséggel csökkenti a lehetséges rák kockázatát.
„A szójának az emlőrák kockázatára gyakorolt hatása attól függ, hogy mikor kezdjük el enni.
Az ázsiai népességgel kapcsolatos legtöbb tanulmányban olyan nők szerepeltek, akik már kora gyermekkoruk óta ették, és valószínűleg az anyaméhben is ennek voltak kitéve” - mondja Trock, a nyugati tanulmányokhoz viszonyítva, amelyek olyan nőkkel foglalkoztak, akik többnyire nem fogyasztottak szóját.
Ha a szójatermékeket már korábban fogyasztják, akkor a hatása előnyösebbé válhat
„Úgy tűnik, hogy a középkorú egereknél a szója nem csökkenti a daganatok kockázatát vagy növekedési ütemét„- mondja. „De, ha a kutatók a pubertás előtt táplálják az egereket szójával, majd rákkeltő hatásnak teszik ki őket, akkor kevesebb és kisebb daganat jön létre, mintha nem kaptak volna szóját.”
Eközben a klinikai vizsgálatok adatai azt mutatják, hogy a napi szójabevitel felére csökkentheti a hőhullámok gyakoriságát és súlyosságát - mondta Mindy Kurzer, a Minnesota Egyetem táplálkozási professzora. (Az ösztrogén gyógyszerek szedése viszont 75 százalékkal csökkenti a hőhullámokat.)
Néhány kutatás úgy találta, hogy ezeket az előnyöket nagymértékben meghatározza az, hogy aki szóját eszik, az a beleiben mennyi S-equol-t képes előállítani, ami az ösztrogén-receptorokhoz kapcsolódik. Az egyik tanulmány megállapította, hogy egyenértékű kiegészítők adása a menopauzás nők számára, akiknek a szervezete nem állítja elő ezt a vegyületet, jelentősen csökkentette a hőhullámok előfordulását és súlyosságát. Lehetséges, hogy az egyénnek az equol előállítására való képessége felelős a szója előnyeiért.
Az egyik tanulmány szerint például a kínai lakosság jobban képes emészteni és tápanyagokat kinyerni a szójából, mert őseik már évezredek óta fogyasztják.
A korai szójabevitelről szintén kiderült, hogy csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Valójában a népességi tanulmányok azt sugallják, hogy az izoflavonoid bevitel felelős lehet a szív- és érrendszeri betegségek csökkentéséért. Ennek oka az, hogy csökkentette a káros, alacsony sűrűségű LDL koleszterin szintjét a vérben, ami a szívbetegségek egyik fontos rizikófaktora.
„A szójás ételeket általában más magasabb telített zsírtartalmú ételek helyett fogyasztják, mint például a zsíros hús és a teljes zsírtartalmú tejtermékek” - mondta JoAnn Pinkerton, a a Virginiai Egyetem szülész-nőgyógyász professzora. „A legtöbb szója ételben természetesen alacsony a telített zsírtartalom.”
Mi a helyzet a férfiakkal?
Léteznek olyan aggályok is, hogy a szója összekapcsolható a prosztatarákkal. A bizonyítékok áttekintése során azonban arra jutottak, hogy a rendszeres szója fogyasztás csaknem 30 százalékkal csökkentette a prosztatarák kialakulásának kockázatát. A szója nem befolyásolja a férfiak tesztoszteronszintjét, így ennek háttere még nem ismert - kivéve, hogy a több szóját tartalmazó étrend általában egészségesebb.
„Az évek során, és annak ellenére, hogy folyamatosan megjelennek olyan új kutatások, amelyek potenciálisan ellentmondásos eredményeket tartalmazhatnak, fenntartjuk a jelenlegi következtetést, hogy a szója jótékony hatással van a prosztatarák megelőzésére” - mondja a tanulmány szerzője, Catherine Applegate, az Illinoisi Egyetem doktora.
Végső konklúzió
A feldolgozatlan szója, mint az edamame bab magasabb izoflavonszintet mutat, mint a feldolgozott változat. A szója előnyei attól is függnek, hogy mennyit fogyasztunk belőle. Az izoflavon-tartalom a feldolgozatlan szójababban, például az edamame babban, megváltozik a feldolgozott szója ételekhez képest - és minél közelebb van az élelmiszer a szójababhoz, annál magasabb az izoflavonszint. Száz gramm edamame kb. 18 mg izoflavont tartalmaz, míg a szójatejben ugyanez az érték 0,7 és 11 mg között van.
„Csak annyit mondhatunk, hogy a nőknek biztonságosan kell fogyasztaniuk a szójás ételeket az ázsiai étrendnek megfelelő mennyiségben, beleértve a tofut, és az erjesztett szójás ételeket. Tanulmányok kimutatták, hogy minél inkább feldolgozzák a szóját, annál alacsonyabb lesz az izoflavonok szintje, amit védőelemnek tekinthetünk ”- mondja Trock.
A szóját az utóbbi évtizedekben alaposan kutatták. Egyetlen vizsgálat sem volt tökéletes, és a többi táplálkozási kutatáshoz hasonlóan az eredmények gyakran nem bizonyítják az okozati összefüggést. Ennek ellenére a konszenzus egyértelműen jelzi a szója evésének az egészségre gyakorolt előnyeit. És ez még akkor is igaz, ha az esetek többségében a pozitív hatás elsősorban annak köszönhető, hogy egészségtelen ételeket válthatunk ki vele.
Források:
http://www.bbc.com/future/story/20190816-is-soy-bad-for-womens-health
https://diabetes.hu/cikkek/hypertonia/1104/a-szoja
