„A szájüregi rák veszélye abban rejlik, hogy kezdetben szinte semmilyen tünetet nem produkál”
A legtöbben nem gondolják, hogy a fogmosás hiánya akár szájüregi rákot is okozhat, pedig a szájhigiénia elhanyagolása súlyos következményeket vonhat maga után. Sokan még csak fogorvoshoz sem járnak, ha pedig mégis felkeresik, akkor sem azzal a céllal, hogy elvégeztessék a rákszűrést. Dr. Szabó-Páljános Dorottya szerint a vizsgálat évente egyszer elengedhetetlen lenne, egyrészt megelőző jelleggel, másrészt, hogy a szájüregi rák még a kezdeti stádiumban felismerhető legyen.
Bár a szájüregi rák előfordulása nagyon gyakori, megelőzéséről alig hallani.
Európa vezető helyen áll a szájüregi rák okozta halálozási lista élén. Úgy gondolom, hogy már az iskolafogászaton beszélni kellene róla, és nem elég a helyes fogmosás menetének megtanítása. Sajnos a helyzet felnőtt korban sem jobb, mert amíg a méhrák, a mellrák, a prosztata- és a vastagbélrák kapcsán viszonylag sűrűn hallani a prevenció és a szűrés fontosságáról, addig a szájüregi rák esetén szinte alig. A nők évente járnak méhnyakrákszűrésre, a középkorú férfiak prosztatarák szűrésre, de vajon hányan mennek el szájüregi rákszűrésre?
Milyen tényezők idézhetnek elő szájüregi rákot?
A dohányzás, az alkohol, a csípős és fűszeres ételek. A cigaretta 4000 különféle vegyületet tartalmaz, ezek között több is rákkeltő. Magyarországon a férfi nő arány 4:1-hez a férfiak javára. Korábban főleg a közép és időskorú férfiak betegsége volt, de manapság a megváltozott élvezeti cikkfogyasztási szokások miatt sajnos egyre több a fiatal, 30-as éveiben járó férfi. Az alkohol és a cigaretta együttes fogyasztása a legrosszabb. Természetesen a dohányzás esetében számít az időtartam és az intenzitás is, a szivar és a pipa sokkal károsabb. Emellett a HPV vírus és a Herpes Simplex vírusok is feltűntek, mint a kórok lehetséges tényezői, főként az ajakrákoknál. A szájüregi rákok közül a leggyakoribb rák típus a laphámrák, amely tulajdonképpen a szájüregi nyálkahártyán bárhol előfordulhat, illetve a nyelv oldalsó éli részén és a nyelvgyökén. A fogmosás hiánya ugyancsak felelőssé tehető, hiszen a baktériumok és egyéb kórokozók elszaporodása remek táptalajt nyújt azoknak a krónikus gyulladásos folyamatoknak, amelyek később rákká fejlődhetnek. Az alsó állcsonton előforduló ínyrák oka, kizárólag a rossz szájhigiénia szerencsére ez ritka. Fontos megemlítenem, hogy a szájpadlás rákokért okolhatjuk a forró italokat, illetve az erősen lúgos és savas kémhatású anyagokat. Szájüregi rák tekintetében a vérszegénység is kóroki tényező lehet, náluk ugyanis gyakoribbak a szájüregi daganatok. A túlzott napozás ajakrákot okozhat, ennek figyelmeztető jele a száj sebessé válása. A munkahelyi por-és vegyi anyagok szintén az okok közé sorolandók, ezért is fontos a munkavédelmi előírások betartása. A nem megfelelő fogpótlások és protézisek alatt is az irritáció miatt kialakulhat laphámrák. Személy szerint hiszek abban, hogy a betegségeknek lehet lelki eredete, szájüregi rák esetén egy olyan komoly probléma, amiről valaki képtelen volt beszélni, azaz torkán akadt a szó.
Az okok között említette az elhanyagolt fogazatot.
Pontosan. A legtöbb ember nem szeret fogorvoshoz járni, csak akkor szánja rá magát, ha már nagy a baj, és egyedül a foghúzás segíthet. Manapság a fogászati beavatkozások teljesen fájdalommentesek, tehát nem lehet kifogás a fájdalomtól való félelem. Szerintem az a probléma, hogy sokszor sem az iskolában, sem odahaza nem tanítják meg a gyerekeket a szájápolásra, a szájzuhany vagy a fogselyem használatára. Így már nagyon fiatal korban is kialakulhatnak katasztrofális állapotok a szájban. A kamaszok sokszor dacból nem mosnak fogat, ha mégis, akkor fogalmuk sincs arról, hogy a nyelvtisztítás mennyire nagyon fontos. Nekem is volt már ápolt külsejű, de elhanyagolt fogazatú páciensem, vannak, akik csak akkor jönnek, amikor esztétikailag szeretnék rendbe tetetni a fogsorukat. Csakhogy nehéz csillivilli mosolyt varázsolni annak, akinek szinte rohadnak a fogai, ilyenkor a legfontosabb az alapok rendbetétele, amire később majd építeni lehet. Az idősebbek körében egy rossz, az fogínyt állandóan irritáló rossz protézis hosszútávon kedvez a rákos sejtek kialakulásának.
A szájüregi rák megannyi formát ölthet, melyek ezek?
A szájüregi rák az ajaktól a garatig terjedő régiókból kiinduló daganatot jelenti, tehát kialakulhat nyelőcsőrák, garat-és gégerák. Emellett hangszál-, mandula-, nyelv-, nyelvgyök-, nyálmirigy-és nyirokmirigyrák. Találkozhatunk ízlelőbimbó-, és a fogcsírarákkal, de nem ritka a szájpadrák sem. A nyaki nyirokcsomókban is kifejlődhet daganat, tulajdonképpen a szájüreg minden képlete érintett lehet, beleértve a lágy és a kemény szájpadot, illetve az állkapocscsontot.
Milyen tünetek hívhatják fel a figyelmet a betegségre?
A szájüregi rák veszélye éppen abban rejlik, hogy kezdetben szinte semmilyen tünetet nem produkál. Amikor viszont igen, akkor a betegség már olyan előrehaladott állapotban van, ami az esetek nagy részében nem gyógyítható. A szájüreg tumorainak többsége rossz kórjóslatú, a bőséges nyirok-és vérellátás miatt hamar áttétek képződnek. Mindenképpen forduljunk orvoshoz, ha rágási-nyelési nehézségekre leszünk figyelmesek, a fogaink elkezdenek meglazulni, fehér vagy vörös foltokat látunk a nyelvünkön, a szájnyálkahártyán, vagy az ínyünkön. Akkor is, a nyaki nyirokcsomóink fájdalmassá, vagy duzzadttá válnak, ha fájdalmat érzünk az állkapcsunkban, esetleg fekélyeket veszünk észre a szánkban. Éppen ezért nagyon fontos az önvizsgálat, egy tükör előtt állva rendszeresen nézzük át a szájüregünket. Ez nem nyilvánvalóan nem pótolja szájüregi rákszűrést, ami a legjobb módja az úgynevezett rákmegelőző állapot korai felismerésének.
Említette a szájüregi rákszűrést. Hogy kell elképzelni egy ilyen vizsgálatot?
Először a fogorvos alaposan kikérdezi a pácienst, majd átfogó szájüregi és fej-nyaki vizsgálatot végez. Centiről centire áttapintja és átnézi a fej és a nyak struktúráit, ezután röntgenfelvételre kerül sor, amit a fogorvos kielemez. Rendelőnkben azonban nem elégedünk meg ennyivel, és egy forradalmian új diagnosztikai eszközzel, a VELscope készülékkel végzünk vizsgálatot. Ez a készülék azért egyedülálló, mert egy speciális, 450 nm hullámhosszúságú kék fényt bocsájt ki. Hatására a szájnyálkahártya egészséges sejtjei zöldes fényű fluoreszcenciát mutatnak, ám a kóros sejtek eltérő, sötétebb árnyalattal válnak láthatóvá. A teljesen fájdalmatlan szűrővizsgálat maximum 15 perc, segítségével felfedezhetők a fertőzések, rákmegelőző nyálkahártya elváltozások, jóindulatú és rosszindulatú daganatos folyamatok. A VELscope készüléknek köszönheti életét Michael Douglas, akinél néhány éve garatrákot fedezték fel így. A színész sok évik küzdött a gyógyulásért, amióta tünetmentes, többször is beszélt a szájüregi rákszűrés fontosságáról. A rossz nyelvek szerint Douglas esetében HPV okozta garatrákról van szó, ami nem lenne meglepő, hiszen ő híres nagy szexuális étvágyáról.
Mi történik akkor, ha a fogorvos szájüregi rákra utaló elváltozást vesz észre?
Ha szájüregben kóros, vagy rákra utaló elváltozást vesz észre, akkor szájsebészhez küldjük beteget. Ott szövetmintát vesznek, azaz biopsziát végeznek. Amennyiben az elváltozás a mikroszkópos vizsgálat során ráknak bizonyul, az orvosnak különféle diagnosztikai eszközökkel kell tárnia daganat kiterjedését, illetve stádiumát. A daganat nagysága, helye, típusa és stádiuma befolyásolja a későbbi terápiát, ami főként sebészi beavatkozással jár. Előfordulhat, hogy csak sugárkezelést alkalmaznak, legtöbbször azonban a kettő kombinációjára kerül sor. Bizonyos esetekben kemoterápiás kezelés is szükségessé válhat. Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy a szájüregi rák nagyon agresszív. Ha időben felfedezik, akkor az esetek 80 százalékában gyógyítható, ha viszont csak későn, akkor szinte minimális a túlélési esély. Szomorú ezt kimondani, de Magyarországon diagnosztizálják a legtöbb szájüregi rákos beteget egész Európában. A betegség miatti halálozás drámaian nagy, mivel a férfiak és a nők körében is egyre gyakoribb dohányzás és alkoholfogyasztás.
Milyen időközönként érdemes szájüregi rákszűrést végeztetni?
Évente egyszer minimum, gyanús tünetek esetén természetesen azonnal. Ne féljünk a fogorvostól, és nem csak akkor járjunk hozzá az ügyeletre, ha már megbolondulunk a fogfájástól. Az ügyeletes nyilván csak húzni fog, és nem áll neki rákszűrést végezni. Minimum félévente járjuk fogorvoshoz, akkor is, ha látszólag minden rendben a fogainkkal. A szakember egy kezdődő szuvasodást is időben észrevesz, feltűnik neki, ha egy korona nem zár rendesen, ha egy fogpótlás alatt gyulladás alakult ki, vagy a helytelen fogmosás miatt a fogíny károsodott. Gyerekeinket kicsi koruktól fogva neveljük a szájhigiénia fontosságára, mutassunk nekik példát, akár azzal is, hogy évente elvégeztetjük a szájüregi rákszűrést. Ne feledjük, életet menthet!
