Miért veszélyes a pánikbetegség? Tegyünk ellene!
Hirtelen, rohamszerűen, ismétlődően jelentkező, heves szorongás: ez a pánikbetegség, aminek súlyos, szervi betegségekre jellemző tünetei lehetnek. A külvilág először éppen az előbbiekkel azonosítja, sokan pedig egyszerű hisztériának gondolják. A pánikbetegség azonban nem „hiszti”, hanem, ahogy a neves is mutatja, valódi betegség.
A Természetgyógyász Magazin szerint gyógynövényekkel is kezelhető pánikbetegség egyre több embert érint: az utolsó felmérések szerint a lakosság csaknem 1-4 százaléka szenved tőle. Ez a szorongásos zavar gyakrabban fordul elő nőknél. Fontos azonban, hogy a pánikrohamot ne tévesszük össze a pánikbetegséggel, pánikbetegségről akkor beszélünk, ha a romahomok egyre gyakrabban, és heves intenzitással jelentkeznek, havi legalább négy alkalommal.
Tulajdonképpen a pánikroham alatt a szervezetben olyan biokémiai változások lépnek fel, amik valamilyen konkrét vészhelyzetet „imitálnak”. Az első pánikroham után azonnal forduljunk orvoshoz, mert ezzel, nagyobb eséllyel előzhetjük meg magának a betegségnek a kialakulását.
A pánikbetegség tünetei
A pánikroham tünetei igen változatosak. Valódi rohamról akkor beszélhetünk, ha az alábbi tünetek közül legalább négyet észlel a beteg. Lássuk, melyek ezek: felgyorsult, vagy szabálytalan szívverés, légszomj, fulladás, mellkasi fájdalom, hasi diszkomfort érzés, hasmenés, remegés, izzadás, állandó szédülés, hányinger vagy hányás, szájszárazság, erős izzadás, hidegrázás, halálfélelem, fejfájás, zsibbadás.
Ritkább esetben a beteg attól fél, hogy elveszti a realitásérzékét, attól retteg, hogy megőrül. A tünetek első érzékelését követően nagyjából tíz perc alatt éri el a roham intenzitása a csúcsát, majd a legtöbb esetben 20-30 perc alatt egyre enyhülnek, és a végén maguktól is teljesen megszűnnek a panaszok.
A pánikbetegség okai
Hogy pontosan, miért alakul ki a pánikbetegség, nem tudni. Befolyásolhatják örökletes hajlamok, azaz bizonyos genetikai tényezők, valamint nem kizárt, hogy okozhatja valamilyen súlyos, a beteget ért lelki trauma, mint amilyen a szeretett személy, munkahely elvesztése, vagy a folyamatos stresszhelyzet is. A stressz ellenes természetes technikákról a Vitalitás Magazin foglalkozik részletesen.
Bár, napjainkban a tudósok megállapították, hogy a pánikbetegség kiváltó oka bizonyos kromoszómák megváltozásai is lehet, régebben a pánikrohamokat már meglévő betegségek jelenlétének tudták be. Összefüggésbe hozták az öngyilkosságra vagy a krónikus depresszióra való hajlammal, az alkoholizmussal, a cukorbetegséggel, akár a magas vérnyomással. Azt azonban ne feledjük, hogy a megváltozott kromoszóma még nem jelent egyet a pánikbetegséggel, csak hajlamosíthat a kialakulására.
Fókuszban a gyermekkor
A szakemberek szerint kiemelt szerepet játszik a pánikbetegség megjelenésében a gyermekek első három éve, azaz kiemelkedően fontos, hogy a kicsik harmonikus, nyugodt környezetben éljék meg ezt az időszakot. Ugyanilyen fontos, hogy szeretetteljes kapcsolatban legyenek a szülőkkel, főként az anyával. Szintén problémát okozhat – mivel a gyermek szeparációnak éli meg – az óvodába, iskolába járást, ami a pánikrohamhoz hasonló tüneteket produkálhat, és amelyet legtöbben csak „iskolafóbiaként” emlegetnek. A felmérések szerint a népesség 37 százaléka, élete során, legalább egyszer él át pánikrohamot. Ennek ellenére konkrétan pánikbeteg csak elenyésző százalékuk lesz. A megfigyelések fényében tehát kijelenthetjük, hogy ugyan számít a hajlamosító gén, de egyéb negatív élethelyzetek kombinációja is szükséges ahhoz, hogy ez a kór kialakuljon.
Önmagát generáló folyamat
Amikor valaki átéli az első pánikrohamát, nagy eséllyel emiatt lesz pánikbeteg. Hogy, mi ennek az oka? Említettük, hogy a pánikbetegség akkor alakul ki, ha a pánikrohamok többször ismétlődnek. Ez pedig sok esetben éppen a pánikrohamtól való félelem miatt történik meg. Azaz, azért lesz valaki pánikbeteg, mert attól tart, hogy pánikbeteg lesz.
Tulajdonképpen a folyamatos stressz generálásával a beteg maga járul ahhoz hozzá, hogy a pánikroham újra fellépjen. Aki gyakori pánikrohamoktól szenved, hajlamos arra, hogy folyamatosan, túlzottan komolyan vegyen minden apró jelet – például egy eltérő szívdobbanás, enyhe remegés, stb. –, és ezzel pedig önmaga erősíti fel a tüneteket.
Többféle pánikbetegség létezik
Összefoglaló néven pánikbetegségnek nevezzük, azonban maga a kórkép rendkívül szerteágazó. Hogy, miről is van szó? A legegyszerűbb felosztás szerint megkülönböztetjük az agorafóbiával társuló, és az ettől független pánikbetegséget.
Az agorafóbia görög eredetű szó, azokra a félelmekre utal, amelyek akkor jelentkeznek, amikor a beteg eltávolodik az otthonától, vagy azoktól a helyektől, amiket jól ismer. Súlyosbítja a tüneteket az egyedüllét, és a zárt helyek, ahonnan látszólag nehéz a menekülés. Az agorafóbiás pánikbeteg ezért kaphat pánikrohamot a liftben, a közlekedési eszközökön, sőt, akár egy boltban, színházban vagy sorban állás közben. Aki pánikbetegségtől szenved, próbálja elkerülni ezeket a helyzeteket, ami nem mindig lehetséges, ezért a beteg már előre retteg attól, hogy újabb pánikrohamot kell átélnie. Ami, ahogyan már láthattuk, önmagában újabb rohamhoz vezethet anélkül, hogy elhagyná a biztonságos környezetét.
Az agorafóbián kívül, létezik szociális szorongás, ez a legkülönbözőbb társas helyzetek alatt, illetve ezeket megelőzően alakulhat ki. Ilyen az iskolai vizsga, a szereplés, versenyzés. Szintén pánikrohamhoz vezethetnek az állatokhoz (pók, madarak, patkány, kígyó stb.), az időjárási viszonyokhoz (villámlás, mennydörgés) és a vízhez kapcsolódó félelmek, valamint a tériszony. Kiváltó oka lehet a rohamoknak, és így a pánikbetegségnek a drogelvonás, amibe a kábítószerek mellett a gyógyszerek (pl. altató, nyugtató), az alkohol, de akár a dohányzás is beletartozik.
A pánikbetegség diagnosztikája
Ahhoz, hogy a pánikbetegség kezelhető legyen, pontos diagnózisra van szükség. Feltétele, hogy a beteg önmagának is bevallja a pánikroham tényét, elfogadja, hogy mentális problémával áll szemben. Ez azért fontos, mert a pánikrohamok szinte tökéletesen imitálnak egyes szervi elváltozásokat, betegségeket, mint például a szívroham. Elsőként tehát a tünetekkel összefüggésbe hozható szervi problémákat kell kizárni, majd ezt követi a diagnózis, amihez egy pánikbetegség teszt kitöltése társul
Hogyan kezelhető?
A pánikbetegség korai felismerése, mint minden kór esetében, igen fontos, hiszen minél előbb kezdünk tenni ellen, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. Így elkerülhető az is, hogy másodlagos betegségek alakuljanak ki, mint amilyen a pánikbetegekre jellemző depresszió – ezzel a nem kívánt egészségügyi állapottal.
A pánikbetegség számos módon kezelhető. A terápiát annak függvényében választják meg, mennyire súlyos, vagy melyikre reagál legjobban a beteg. Nem árt elsajátítani például a légzéskontrollt, amely akut esetben, hamar csillapítja a betegséggel járó légzési nehézséget, segít szabályozni a szívritmust. Sokat segíthetnek a szorongást csökkentő technikák – pl. a relaxációs gyakorlatok. Ezekkel a jelentősen csökkenthető a stressz mértéke.
Súlyosabb esetekben a pszichiáter szakorvos gyógyszeres kezelésben részesíti a beteget. Gyakori, hogy a rohamok hátterében pszichés okok állnak, aminek a beteg sincs tudatában. Ilyenkor különlegesen hasznos lehet a pszichoterápia. A pánikbetegség kezelésére léteznek dinamikus módszerek, ezek úgy működnek, hogy felfedik a pánikroham hátterében álló tudatalatti tényezőket, majd „átprogramozzák” a beteg ezekre irányuló gondolkodásmódját. Ez a módszer talán a legidőigényesebb, ám segítségével nő a beteg stressz szűrő képessége, mivel reálisabbá válik a saját magáról kialakult véleménye, jobban kezeli a naponta fellépő konfliktusokat. Lényeges, hogy a beteg minden esetben megbízzon a kezelőorvosában, és aktívan dolgozzon vele, mert e nélkül nincs teljes gyógyulás. Szánjunk időt a terápiákra, hiszen a pánikbetegség jó eséllyel megszüntethető.
Segíthetnek a vitaminok
Jó eredmények érhetőek el a B6-, a B12- és a B9-vitamin bevitelének növelésével - írják a universityhealthnews.com-on, mert ezek csökkentik a szorongást és a stresszt. A B12-vitamint a lazac, a marhahús, a bárányhús, a tojás és a joghurt, míg a B6-vitamint a csirke, pulyka, tonhal, marhamáj, sajt, bab, spenót, sárgarépa, barna rizs és napraforgómag, B9-vitamint pedig a zöld leveles zöldségek, például a szuperélemiszer fodros kel fogyasztásával pótolhatjuk, amiről a DrNatura Supergreens oldalán közölnek érdekes cikket. Ajánlott a spárga, a fehérrépa, a cékla, a kelbimbó, az avokádó, a bab, a marhamáj, a lazac és a narancslé étrendünkbe való beiktatása a University Health News ajánlása szerint.
Sokat tehetünk a szorongás ellen azzal is, ha megfelelő szinten tartjuk a szervezetünkben, a stressz szabályozásához is hozzájáruló C-vitamin mennyiségét – írja a Livestrong. Ennek oka, hogy a kevés C-vitamin miatt, pánikhelyzetben a mellékvesék a kelleténél több kortizolt juttatnak a véráramba, ami felfokozott pánik- és szorongás érzettel jár.
Források:
https://www.livestrong.com/article/457977-vitamins-panic-attacks/
https://universityhealthnews.com/daily/stress-anxiety/natural-remedies-for-panic-attacks-backed-by-medical-science/
http://tgy-magazin.hu/betegsegek-a-tol-z-ig/szorongas-panikbetegseg
https://www.vitalitas-magazin.hu/eletmod/stressz-ellen
https://www.supergreens.hu/szuperelelmiszerek-blog/fodros-kel/
