A növényi alapú étrend segít a klímaváltozás ellen
Az ENSZ szakértői szerint a növényi alapú étrend követése hozzájárulhat az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, és jelentősen csökkentheti az üvegházhatású gázok termelését, melyek hőmérséklet- és tengerszint-emelkedést generálnak.
Az ENSZ földhasználatról és az éghajlatváltozásról szóló jelentése szerint a magas hús- és tejtermékfogyasztás növeli a globális felmelegedést. Az állattartás következtében termelődő gázok a klímaváltozás egyik fő okozói, tehát meg kell változtatnunk az étkezési szokásainkat, ha meg akarjuk menteni a bolygónkat.
A tudósoknak nem célja, hogy mindenkit rávegyenek a vegetarianizmusra vagy a vegán életmódra, sokkal inkább azt hirdetik, hogy alacsonyabb húsfogyasztás esetén, több ételt tudnánk előállítani, miközben kevesebb termőföldre lenne szükségünk.
Az ENSZ által támogatott klímaváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) 107 tudósa által elkészített dokumentum szerint a talaj hatékonyabb felhasználása alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást eredményez. A jelentés határozott fellépésre szólít fel a talajkárosodás és az elsivatagosodás megállítása érdekében - mindkettő hozzájárul az éghajlatváltozáshoz.
„Nem azt mondjuk az embereknek, hogy hagyják abba a húsfogyasztást. Egyes helyeken az embereknek nincs más választásuk. De nyilvánvaló, hogy Nyugaton túl sok húst esznek” - mondta Pete Smith professzor, az Aberdeen Egyetem környezettudósa.
Hogy kapcsolódik össze az éghajlatváltozás és az élelmiszerek?
Az éghajlatváltozás veszélyt jelent az élelmiszerellátás biztonságára. A növekvő hőmérséklet, a fokozott eső és a szélsőséges időjárási események mind hatással lesznek a növényekre és az állattenyésztésre.
Az élelmiszerelőállítás ugyanakkor hozzájárul a globális felmelegedéshez. A mezőgazdaság - az erdőgazdálkodással együtt - az üvegházhatású gázok kibocsátásának körülbelül egynegyedét teszi ki. Az állattenyésztés úgyszintén hozzájárul a globális felmelegedéshez az állatok által termelt metángáz révén, és az erdőirtás révén történik a legelők bővítése is.
A hús előállításának környezeti hatása sok vegetáriánus és vegán számára fontos. Az Egyesült Királyságban működő, #NoBeef nevű csoport azért lobbizik, hogy a marha- és bárányhúst kivonják a hallgatói menükből. Az Egyesült Államokban a vegán burgerpogácsákat növényi alapú húspótlókból készítik, amelyekről azt állítják, hogy a valódi íze a heme nevű vasban gazdag vegyületnek köszönhető.
De a világ egyes részein, például Kínában, a marhahús fogyasztása növekszik. Ennek ellenére a kínai központi kormány kísérleteket tesz a hagyományos étrend előmozdítására.
Csökkenthető az élelmiszerpazarlás?
A tanulmány szerzői ösztönzik az élelmiszerek pazarlásának megszüntetését. A kidobásra szánt élelmiszereket állati takarmányként is fel lehet használni, vagy adott esetben jótékonysági szervezeteknek adni a rászorulók táplálására.
Az egyik, Svájcban működő szervezet, a Partage, a boltokban eldobott eladhatatlan ételeket vesz fel, és elosztja a helyi családoknak. Mindez hozzájárul az élelmiszerelőállítás szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez.
Nem nyelik el a fák az ember által kibocsátott szén-dioxidot?
Az ember által a légkörbe juttatott extra szén-dioxid táplálja az erdők növekedését - különösen az északi féltekén. Ez hozzájárulhat az éghajlatváltozás enyhítéséhez, de mindez a tényezők egyensúlyán alapul. A szakértők szerint ez az erdőkre gyakorolt hatás elhanyagolható, ha a Föld túlmelegszik.
Valójában a jelentés szerint az Egyenlítő közelében fekvő területeken a hőstressz miatt, már kipusztulhatnak a növények.
Dr. Katrin Fleischer, a Müncheni Műszaki Egyetemről arra figyelmeztet, hogy egyes helyeken a foszfor hiánya a talajban - a növények fejlődésének egyik kulcsfontosságú összetevője - szintén akadályozhatja a fák növekedését. Azt mondta: „Ez azt jelentené, hogy az esőerdők már elérték a korlátot, és nem lesznek képesek elnyelni több szén-dioxidot. „Ha ez a forgatókönyv igaznak bizonyul, a Föld éghajlata jelentősen gyorsabban melegszik fel."
Mi a talaj szerepe?
A talajt néha elhanyagolják az éghajlati rendszer részeként. De ez a második legnagyobb szénraktár az óceánok után. A növények elnyelik a szén-dioxidot a légkörből és a talajban raktározzák. Az erdőirtás és a rossz mezőgazdasági gyakorlatok azonban károsíthatják ezt a képességet. A talaj lebomlásakor a szén szén-dioxidként kerül vissza a légkörbe, miközben a növény további növekedése veszélybe kerül. Az éghajlatváltozás várhatóan felgyorsítja ezt a folyamatot. A magasabb hőmérséklet segítheti a talajban levő szerves anyagok lebontását, növelve az üvegházhatást okozó gázkibocsájtást.
A jelentés szerint a talajkárosodások csökkentése és megfordítása azonnali haszonnal jár a helyi közösségek számára. A jobb földgazdálkodás, ideértve az állatok ellenőrzött legeltetését és a fák ültetését, javíthatja a talaj termékenységét, hozzájárulva a szegénység csökkentéséhez és az élelmezésbiztonság javításához.
„Tényleg egyértelmű, hogy a föld a túlzott mértékű kizsákmányolás miatt romlik, és ezt még tovább rontja az éghajlatváltozást” - mondta Smith professzor.„A talaj részét képezi a problémának, de ha bölcs módon gondolkodunk a felhasználás módjáról, akkor része lehet az éghajlati problémák megoldásnak.”
A tudósok szerint az embereknek védeniük kell a természetes erdőket, különösen a trópusokon, és kevesebb vörös húst és több zöldséget fogyasztaniuk. Ugyanilyen fontos az erdőgazdálkodás ösztönzése, (az erdős területen más növényeket is termesztenek, illetve állatokat tenyésztenek párhuzamosan az erdőműveléssel), a növényfajták javítása. Az klímaváltozás egyik megoldásként említett gyakorlatot - a bioenergiát - az IPCC szakértői pedig óvatosan kezelték. Az IPCC-jelentés szerzői szerint a talaj bioenergiává történő átalakítása megfoszthatja az országokat a termőtalajtól és a nélkülözhetetlen növények termesztésétől.
Forrás:
https://www.bbc.com/news/science-environment-49238749
