Ínhüvelygyulladás kalauz – Mit kell tudni a betegségről?
Ínhüvelygyulladás bármely végtagon kialakulhat, általában a hosszan tartó, túlzott fizikai terhelés okozza. Mozgatás és nyomás hatására erős fájdalom jellemzi, ha ez több napon keresztül fennáll, mindenképpen ajánlott orvoshoz fordulni. Terápiájának fontos része a pihentetés és a rögzítés, a tünetmentességhez azonban a kiváltó okot kell megszüntetni.
Ujjakban, kézfejben, alkarban, lábszárban, térdben, könyökben, vállban és lábfejen jelentkezik leggyakrabban ínhüvelygyulladás. A „választék” meglehetősen széles, ugyanis az emberi testben közel 300 ínhüvely található.
Miért alakul ki az ínhüvelygyulladás?
Általában valamilyen mikrostressz okozza, azaz a naponta, szisztematikusan ismétlődő mozdulatok. Ez idővel túlterheli az ínhüvelyt, megváltoztatja a szövetek struktúráját, ez pedig akut, vagy krónikus gyulladást okozhat. Előfordulhat, hogy az ínhüvelygyulladást a szövetek korral járó, valamilyen degeneratív elváltozása, vagy egy hirtelen mozdulat, ínszakadás váltja ki.
Ha egy ínhüvelyt a fiziológiai képességeit meghaladva használunk, az izomrostok kisebb-nagyobb sérüléseket, károkat szenvednek. Ezeket a sérüléseket a szervezet képes kijavítani, azonban, ha legyengül az immunrendszer, vagy egyszerűen túl nagy a külső hatás, az új izomrostok kevésbé lesznek ellenállóak és rugalmasak.
Az egészséges ínhüvely hirtelen terhelésre csak ritkán reagál izomszakadással, vagy csontleválással. Pontosan ezzel ellentétesen viselkedik a gyulladt ínhüvely, ami ilyenkor tehetetlen, mivel rugalmatlan és merev.
Ezek a legfontosabb rizikófaktorok
Túlerőltetés: ez a spektrum igen széles, mértéke attól függ, hogy melyik testrészt érinti. Az ujjak esetében leginkább a gyakori és hosszabb ideig tartó írás (pl., iskolai jegyzetelés), vagy a manapság jellemző sms-ezés, a mobilok használata jelenti a legnagyobb kockázatot. Minden végtag érintett lehet a túlzott edzések miatt.
Ruhák, cipők: elsőre furcsa lehet, de a rosszul megválasztott lábbeli, a túl szoros ruhák is hozzájárulhatnak az ínhüvelygyulladás kialakulásához. Ilyenkor a kiváltó ok a rossz vérkeringés, ami nehezíti az inak és az ínhüvely oxigénellátását.
Helytelen testmozgás: a hosszú futások, séták rögös, túl kemény, vagy túl puha talajon (pl. homok) túlerőltetik a boka, a lábujjak ínhüvelyeit. Talán azt hisszük, a fizikai aktivitással jót teszünk szervezetünknek, de a rosszul választott mozgás súlyosan rongálhatja ínhüvelyeinket, izomzatunkat.
Bemelegítés hiánya: sokan úgy érzik, kiváló formában vannak, ezért nincs is szükségük sportolás előtti bemelegítésre. Pedig ez nem így van, bemelegítés nélkül az ínhüvelygyulladás kockázata jelentősen megnő.
Rossz testtartás: főleg az ülőmunkát végzőket érinti, ilyenkor az ínhüvelygyulladás a vállakban alakul ki a leggyakrabban.
Változókor: a hormonális változások következménye, hogy az erek vékonyodni kezdenek, a sejtek kevesebb oxigénhez jutnak, ezért az ínhüvelyek degeneratív módosulása is beindulhat. Ez pedig növeli az ínhüvelygyulladás esélyét.
Túlsúly: kevés jobb indikátora létezik az ínhüvelygyulladásnak, mint a súlyfelesleg, hiszen ez már önmagában is túlterhelheti az ínhüvelyeket.
Szintén növeli az ínhüvelygyulladás kialakulásának esélyét a Lupus (bőrfarkas), a kortikoszteroid alapú injekciók alkalmazása, valamint a betegség összefüggésbe hozható a magas LDL (rossz) koleszterinszinttel, a veseelégtelenséggel, az artritisszel és a pajzsmirigy alulműködéssel. Nem kizárható az örökletesség sem.
Legjellemzőbb tünetek
Az ínhüvelygyulladás legfontosabb tünete a fájdalom, ami nyomásra és mozgatásra egyaránt jelentkezik. Ezt egészíti ki a szintén a mozgatással együtt járó ropogás, valamint az érintett terület merevsége, duzzanata és a bőrpír.
Kezelési javaslatok
Amennyiben a fájdalom néhány napon belül nem enyhül, mindenképpen forduljunk orvoshoz. Léteznek gyógyszeres terápiák, ezeket érdemes kiegészíteni a gyulladt rész rögzítésével. Mindez azonban csak átmeneti javulást eredményez, ha nem iktatjuk ki a kiváltó okot, okokat.
Sokat segíthet az immunrendszer felturbózása, hiszen ez felgyorsítja a gyulladás gyógyulását.
Jó szövetségeseink lehetnek a magas klorofilltartalmú élelmiszerek és étrend-kiegészítők, ezek növelik a sejtek oxigénellátását, fiatalon tartják az ínhüvelyt alkotó rostokat.
Fogyasszunk minél több búza- és árpafüvet, chlorella algát. Ezek akkor is segítségünkre lehetnek, ha az ínhüvelygyulladást a túlsúly okozza, mivel ezek az élelmiszerek rostokban is gazdagok, így javítják az emésztést, hozzájárulnak a méregtelenítéshez és az ürítés normalizálásához. Mindez pedig a súlycsökkenést is támogatja.
Még több természetes megoldás
A rost- és klorofill emelt mennyiségű fogyasztásán kívül más módszerek is léteznek, amelyekkel megelőzhetjük, illetve kezelhetjük (az orvos utasításait betartva) az ínhüvelygyulladást.
Együnk minél több, omega-3 zsírsavakban gazdag élelmiszert. Remek választás a szardínia, a hering, a tonhal vagy az ajóka. Akik nem szeretik a húst, választhatják a lenolajat, a szóját, a kivit vagy akár a szőlőmagot.
Fordítsunk figyelmet az antioxidánsok bevitelére, a különösen az A-, a C-, és az E-vitaminra. A zöld levelű zöldségek, a piros és narancssárga gyümölcsök (citrusok, sárgabarack, paprika, paradicsom, sárgadinnye, sárgarépa,sütőtök, erdei gyümölcsök, acerola, csipkebogyó, káposzta, petrezselyem, szezámmag, kukoricacsíra).
Ne hagyjuk lemerülni cink és szelén raktárainkat, ehhez elég, ha mindennapi étrendünkbe beiktatjuk a tejet, tejtermékeket, májat, vörös húsokat, kagylókat (fekete- és vénuszkagyló, osztriga).
Növeljük a rostbevitelt, a már említett méregtelenítő és emésztést segítő hatásaik mellett a prebiotikus rostok az immunrendszer működését közvetlenül befolyásoló bélflóra egyensúlyát is helyreállítják. Ez azért is fontos, mert a gyulladásra kapott antibiotikumok károsítják ezt a törékeny egyensúlyt.
Csökkentsük a szénhidrátok fogyasztását, az antioxidáns flavonoidokat és tanninokat viszont minél nagyobb mennyiségben vegyük magunkhoz. Bővelkednek ezekben a citrusok, hagymafélék, a cseresznye, a szőlő, az erdei gyümölcsök, a kakaó, a kávé és a gránátalma.
Források:
