Ezek a húsevés veszélyei. Komolyabbak, mint gondolná

A vörös húsok, főként a feldolgozott húsfélék számos súlyos betegséget okozhatnak

Dátum: 2019-04-23

Téma: Életmód

Számos tudományos bizonyíték enged arra következtetni, hogy az állati eredetű táplálékok fogyasztása hozzájárulhat egy sor civilizációs betegség kialakulásához, továbbá súlyosbíthatja a már meglévőket. Az Egészségügyi Világszervezet nem először figyelmeztetet arra, hogy a húsevés veszélyei nem merülnek ki a magas koleszterinszint okozta érelmeszesedésben, ennél jóval komolyabbak.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2015-ben 800-nál is több tudományos vizsgálat eredményeire támaszkodva a vörös húsokat a „valószínűleg rákkeltő az emberekre nézve”, míg a feldolgozott húskészítményeket az „emberekre nézve rákkeltő” kategóriába sorolta. Friss jelentésében a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (International Agency for Research on Cancer) részletesen kitér arra, hogy egészségkárosító hatásuk szempontjából a szalonna, a sonka és a kolbász megegyezik a rákkeltő cigarettáéval, a pácolt és feldolgozott húsok pedig az azbesztével és az arzénével vetekszenek. A húsevés veszélyei ijesztőek.

Hús fogyasztásának következményei

A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség szerint elegendő bizonyíték gyűlt össze arra, hogy a feldolgozott húsok bélrákot idéznek elő, és nagyobb veszélyeket tartogatnak a vörös húsokénál. Nem véletlenül kerültek az „emberekre nézve rákkeltő” kategóriába. Az International Journal of Epidemiology honlapján közzétett tanulmányban a kutatók arról számolnak be, hogy azok, akik napi 76 gramm vörös és feldolgozott húsfélét fogyasztottak, húsz százalékkal nőtt meg a bélrák esélye azokhoz képest, akik naponta 21 gramm ilyen húst ettek.
A tanulmány azt is megállapította, hogy az olyan feldolgozott hús, mint a kolbász vagy a szalonna nagyobb kockázatot jelent, mint a vörös hús, és a vastagbélrák kockázata 20 %-kal növekszik minden 25 gramm feldolgozott hús (ez nagyjából megegyezik egy vékony szelet bacon szalonnával) elfogyasztásával. Vörös húsoknál napi 50 grammonként kicsit kevesebbel, 19 %-kal.
„Egy kis mennyiségű feldolgozott húsnak ugyanolyan hatása van, mint a nagy mennyiségű vörös húsnak” - mondta Tim Key professzora húsevés veszélyei kapcsán, aki társszerzője volt a tanulmánynak, és igazgatóhelyettese az Oxfordi Egyetem epidemiológiai tanszékének.
Az International Journal of Epidemiology-ban megjelent tanulmányban közel félmillió, 40 és 69 év közötti felnőtt étrendjét átlagosan öt év alatt vizsgálták. Ez idő alatt 2609 résztvevőnél fejlődött ki vastagbélrák.

Kizsákmányoljuk az állatokat

Sajnos a megdöbbentő tények sem elegendőek ahhoz, hogy az emberek lemondjanak a világszerte évi 45 milliárd állat életét követelő húsevésről, vagy legalább csökkentsék a húsfogyasztást.
Ezeket az állatokat sokszor embertelen körülmények között, összezsúfolva tartják, arról nem beszélve, hogy milyen brutális gyilkolás zajlik a vágóhidakon. Sokan el sem tudják képzelni, hogy a tyúkok, a bárányok, a sertések vagy a kisborjak micsoda szenvedéseket élnek át rövidke életük alatt, csak azért, hogy mi emberek, a teremtés koronái megegyük őket!

A húsevés nemcsak kegyetlenség, hanem az egészségünkre nézve is káros

Magányos életünk alatt egyszer sem látnak zöld mezőt, jó esetben a vágóhíd felé vezető úton pillantják meg először. A vegetáriánus Paul McCartney szerint ha a vágóhidak falai üvegből volnának, mindannyian vegetáriánusok lennénk. A húsevés nemcsak kegyetlenség, hanem az egészségünkre nézve is káros.

Állati fehérjék helyett növényit

Az állati eredetű fehérjeforrások szinte mindenkinek az étrendjében szerepelnek, általában naponta több alkalommal is.
A nagy sikerű Kína-tanulmány című könyv szerzője, a 4 évtizedes tudományos kutatómunkát végző Campbell professzor úgy véli, hogy „a legtöbb állati eredetű táplálékot fogyasztó embereknél alakul ki a legtöbb krónikus betegség. Még a viszonylag alacsony mértékű állati fehérjebevitel is rendelkezik ezekkel a kedvezőtlen hatásokkal. Az elsősorban növényi eredetű táplálékot fogyasztó emberek bizonyultak a legegészségesebbeknek, akiket a krónikus betegségek sokkal inkább elkerülnek”- írja a Kína-tanulmányban, majd azt is hozzáteszi, hogy az állati, vagy növényi eredetű tápanyagok fogyasztásának egészségre gyakorolt hatásai szerfölött eltérőek. „A különféle daganatok, autoimmun rendellenességek, a csontok egészsége, a vesék egészsége, a látás és az időskori agyi elváltozások (mint a kognitív rendellenességek, vagy az Alzheimer-kór) következetesen az étrend hatása alatt állnak. Ennél is lényegesebb azonban, hogy ezek a betegségek visszafordíthatók és/ vagy megelőzhetők a teljes ételekből álló, növényi alapú étrend segítségével, hogyha elegendő idő áll rendelkezésre”- érvel Campbell, aki a valaha elvégzett legátfogóbb táplálkozástudományi vizsgálat eredményeire támaszkodva írta meg könyvét. Művében arra is kitér, hogy a növények fogyasztásának előnyei szerteágazóbbak és figyelemreméltóbbak, mint az orvostudományban alkalmazott bármely gyógyszeréi, vagy sebészeti beavatkozáséi. „A legegyszerűbb formában nézve, a helyes táplálkozás nagymértékben csökkenti a hatalmas gyógyszerköltségeket, valamint a mellékhatások előfordulását. Kevesebb ember kényszerül élete végén hosszas, költséges kórházi bennfekvésre, krónikus betegségei miatt. Az egészségügyi ellátás költségei mérséklődnek, az orvosi hibák megfogyatkoznak, miközben a korai halálozás csökken”.

Remek fehérjeforrás a kendermag
Növényi forrásokból sem lehetetlen megoldani az elegendő fehérjebevitelt, bár kétségtelen, hogy időigényesebb. A jó hír az, hogy megéri az energiaráfordítás, mivel a húsból származó proteinek kevésbé hatékonyan épülnek be.