Mennyi a tényleges fehérjeszükséglet?
Sokan teljes tudatossággal döntenek a fehérjetartalmú diéta mellett, de tulajdonképpen mennyi a napi fehérjeszükségletünk?
A 20. század elején Vilhjalmur Stefansson sarkvidék kutató összesen öt évet töltött el úgy, hogy csak húst evett. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 80% zsírt, és 20 % fehérjét fogyasztott. 1928-ban ugyanezt tette egy egyéves kutatás részeként, a Bellevue nevű kórházban. Steffanson a napi fehérjeszükséglet sokszorosát fogyasztotta.
Létezik fehérjemérgezés
Stefansson meg akarta cáfolni azokat, akik azt mondták, hogy az ember nem képes túlélni, ha csak húst eszik. Szerencsétlenségére azonban nagyon hamar megbetegedett, amikor csak sovány húst fogyasztott, ami semmi zsírt nem tartalmazott. Fehérjemérgezés alakult ki nála, egy úgynevezett „rabbit starvation”. A tünetei megszűntek miután csökkentette a fehérje, és növelte a zsírbevitelt. Miután visszatért New York-ba, és ott az átlagos amerikai étrendet követte, ami megfelelő mennyiségű fehérjét tartalmazott, akkor elmondása szerint az egészsége romlott és visszatért egy alacsony szénhidráttartalmú, és magas zsír-, és fehérjetartalmú diétára. Ezt egészen 83 éves korában bekövetkezett haláláig folytatta.
Stefansson kísérletei azok közé tartoznak, amelynek eredményei azt mutatják, hogy a magas fehérjebevitelnek komoly és kellemetlen következményei vannak. A fehérjetartalmú táplálékkiegészítő magas számú eladásai is azt mutatják, hogy nem vagyunk tisztában azzal, hogy mennyi fehérjére van szükségünk, mi a legjobb fogyasztási forma, és nem tudjuk, hogy a túl sok, vagy túl kevés pedig veszélyes is lehet.
Mennyi fehérje kell egy nap?
Mivel az elhízottak száma a duplájára nőtt az elmúlt két évtizedben, egyre tudatosabbá válunk annak tekintetében, hogy mit eszünk. Az elmúlt években sokan közölünk a fehér kenyeret, barna kenyérre, és teljes kiőrlésű kenyérre cserélte, és a zsíros tejet sem fogyasztjuk már. Egészségünk középpontjába a megfelelő fehérjebevitel került, amit protein szeletekkel müzlikkel, vagy levesekkel érhetünk el, melyek a szupermarketek polcait uralják. A teljes fehérje táplálékkiegészítő szerek piaca 12,4 milliárd dollárra tehető a 2016-os évben. Ebből egyértelműen látszik, hogy úgy gondoljuk, minél több fehérjére van szükségünk. Néhány tudós azonban azt mondja, hogy a magas proteintartalmú ételek vásárlása nem más, mint pénzkidobás.
Azoknak a felnőtteknek, akik nem élnek aktív életet, testsúly kilogrammonként 0,75 gramm fehérjére van szükségük. Férfiaknál ez átlagosan 55 gramm, a nők esetében 45.
A kevés fehérjebevitel hajhulláshoz, bőrbetegségekhez és izomvesztéshez vezethet. De szerencsére ezek a mellkékhatások nagyon ritkán fordulnak elő, és főleg azoknál, akik már egyébként is valamilyen étkezési zavarral küzdenek.
Kik azok, akik igazán profitálni tudnak a magasabb fehérjebevitelből?
Az idősek. Mégpedig azért, mert ahogy öregszünk, egyre nagyobb mennyiségű proteinre van szükségünk, hogy izmainkat megőrizzük. Sajnos idős korunkban hajlamosak vagyunk kevesebbet enni, és egyre inkább az édes és savanyú ízeket kedveljük ilyenkor.
Forrás:
http://www.bbc.com/future/story/20180522-we-dont-need-nearly-as-much-protein-as-we-consume
