Miért veszélyes az ételallergia? Vegyük komolyan a tüneteket
Sokan hajlamosak legyinteni az ételallergia hallatán, mintha ez nem lenne súlyos egészségügyi probléma. Pedig az! És nem szabad összekeverni az egyszerű ételintoleranciával, ami egyébként sokkal gyakoribb, és szerencsére, kevésbé veszélyes – már csak ezért is érdemes tisztázni, mi közöttük a különbség.
Ételallergia bárkinél kialakulhat, de csecsemőknél és kisgyermekeknél gyakoribb. Összességében a lakosság mintegy 4-6 százalékát érinti, a fejlett országokban nagyobb az előfordulása. Növeli a kockázatot az asztma, ha pedig valamilyen élelmiszerre már allergiásak vagyunk, nagyobb az esélye annak, hogy másokra is azok leszünk – írja a Mayo Klinika, megemlítve a ritkábban előforduló keresztallergiákat is. Vannak, akiknél az élelallergia tüneteit a mozgás váltja ki vagy súlyosbítja – ismerteti cikkében a webbeteg.
Mik a leggyakoribb ételallergének?
Általában erre a kérdésre rögtön rávágjuk, hogy a mogyorófélék, nem véletlenül van rajta rengeteg élelmiszeren a felirat: vigyázat, nyomokban mogyorót tartalmazhat! Nos, valóban az ételallergének nem hivatalos ranglistáján ezek előkelő helyen szerepelnek.
De korántsem csak a mogyorótól és rokonaitól lehetnek panaszaink. A teljesség igénye nélkül, ételallergiát okozhat a paradicsom, a citrusfélék, a szezámmag, a mustármag, banán, az alma, a barack, a kivi, a zeller, a sárgarépa és akár a burgonya is. Az Amerikai Allergia Tanács adatai szerint az ételallergiák 90 százalékát a tojás, a tej, a földimogyoró, a mogyoró, a tenger gyümölcsei, a halak, a búza és a szója okozzák. Hogy mi, melyikre (vagy akár többre) vagyunk allergiásak, az egy egyszerű laboratóriumi ételallergia vizsgálat segítségével pontosan kimutatható. Az ételallergia teszt gyors és fájdalommentes!
Mi az ételallergia oka?
Miért pont én? A szakorvosok rengetegszer hallják ezt a költői kérdést, amikor a páciens szembesül azzal, hogy valamelyik kedvenc ételét, italát a jövőben nem fogyaszthatja büntetlenül. Bizony, az ételallergia sok esetben komoly lemondásokkal jár. Hogy, miért alakul ki? Mielőtt erre válaszolnánk, el kell mondani, hogy az ételallergia, bár nem új keletű betegség, mégis elsősorban a modern korhoz köthető. Sőt, minél inkább megyünk előre az időben, annál nagyobb a betegek száma.
És ez nem véletlen. Az élelmiszeripar egyre több szintetikus, szerkezetében módosított anyagot alkalmaz, ez pedig szinte táptalaja az ételallergiák kialakulásának.
Még egy fél mondat ide kívánkozik: nemcsak arról kell beszélnünk, hogy a feldolgozott ételek, milyen adalékokat tartalmaznak. Ezek az anyagok ugyanúgy benne vannak a növényvédő szerekben, a műtrágyákban vagy az állatoknak adott takarmányokban. Szóval, még akkor sem tudjuk kivonni magunkat a hatásuk alól, ha színhúst és zöldségeket fogyasztunk.
Az ételallergia tünetei
Amikor utolér az ételallergia, a panaszok az elsők, amik tudatosítják bennünk: baj van! Hiába hallunk a hajlamosító tényezőkről, a kockázatokról, addig általában nem érdekel, amíg a következményeket nem tapasztaljuk meg a saját bőrünkön. Ahogy már említettük, az a bizonyos legyintés, sokba kerülhet.
Érdemes megjegyezni, hogy a tünetek nem feltétlenül perceken belül jelentkeznek, az átlagos válaszidő 2 óra, de ez akár több is lehet. Nincsen recept arra sem, hogy mennyire lesznek hevesek: enyhe és súlyos reakciók egyaránt előfordulnak – ezek egyénenként és az adott élelmiszer allergénanyag-tartalmának megfelelően változnak.
Ezek a leggyakoribb ételallergia tünetek: légutak nyálkahártyáinak megduzzadása (jellemző terület a torok, az ajkak, az orr és a nyelv), légszomj, zihálás, nehéz nyelés, köhögés rohamok, sápadtság vagy kékülő bőr, viszketés (szájban is), apró és vándorló csalánkiütések, hasmenés, gyomorgörcsök, hányás, szédülés. Szintén az ételallergia következménye lehet a lassabban kialakuló, ám makacs ekcéma.
Súlyosabb esetben fulladás, ritkán, szintén a légutak összeszűkölésével, valamint a vérnyomás gyors esésével járó, akár halált okozó anafilaxiás sokk alakulhat ki. Mindkettő azonnali orvosi beavatkozást igényel. Az anafilaxiás sokk tüneteivel és kezelésévével kapcsolatban, a Vitalitás Magazinban bővebb információk olvashatók.
Ételallergia, vagy ételintolerancia?
Végezetül, mindenképpen meg kell különböztetni egymástól az ételallergiát és az ételintoleranciát, hiszen a két állapotot hajlamosak vagyunk egyként kezelni. Ez nagy hiba, mert teljesen más kezelést igényelnek, ahogyan a következményeik sem ugyanazok. Ha rosszul „nyúlunk” az ételallergiához, annak súlyos következményei lehetnek. Röviden, azt kell tudni, hogy míg az ételallergia az immunrendszer hibás működésére vezethető vissza, az ételintoleranciát az emésztőrendszerből indul ki. Előbbi heves, akár halálos tüneteket produkál, utóbbi sokkal enyhébb lefolyású, és általában nem azonnal jelentkeznek a panaszok, súlyosságát pedig az elfogyasztott élelmiszer mennyisége is befolyásolja.
Az ételallergiát az okozza, hogy az immunrendszer tulajdonképpen tévesen reagál az allergiát kiváltó élelmiszer összetevőkre. Azt „hiszi”, hogy károsak az egészségünkre, ezért a kórokozókhoz hasonlóan, elpusztítandónak tekinti ezeket.
A parancs tehát megszületik, az immunsejtek megkezdik a védekezést, elindul, többek között az ellenanyag-termelés. Ilyenkor minden perc drága, a hibás immunválasz hatására nagyon gyorsan kialakulnak a tünetek, amik könnyen az életet is veszélyeztethetik. És még valami: a reakciók alkalmanként változhatnak, azaz előfordulhat, hogy a korábban jelentkező enyhe tünetek egyszer csak sokkal súlyosabb formában jelentkeznek. Ezért kell komolyan venni, és kivizsgáltatni az ételallergiákat.
Hogyan kezelhető?
Sajnos az ételallergiát nem lehet gyógyszerekkel megelőzni, ahogyan a kezelésére sincsen terápia. A legjobb módszer a tünetek elkerülésére, hogy az allergiát kiváltó élelmiszereket egyszerűen kitöröljük az étrendünkből. Sőt, még csak meg sem érintjük ezeket!
Anafilaxiás sokkra hajlamosak esetében az antihisztamin, illetve az adrenalin alapú készítmények segíthetnek a tünetek gyors enyhítésében. Ezekről mindenképpen orvossal kell egyeztetni.
Ami még lényeges, hogy a gyerekkori ételallergia kockázatának csökkentése érdekében, az amerikai ajánlások szerint, a csecsemők anyatejjel történő táplálását érdemes kitolni, míg lehet.
Bélbaktériumok és ételallergia
Közel 2000 résztvevővel vizsgálta egy USA kutatás a bélflóra és az ételallergia kapcsolatát. Megállapították, hogy a mogyoró- és a szezonális pollenallergiások bélflórája kevésbé sokszínű, magasabb benne a Bacteroidia baktériumok aránya, míg a Clostridia baktériumoké alacsonyabb a szükségesnél – olvasható az EBbioMedicine szaklapban megjelent vizsgálatban, amiben arra a következtetésre jutnak a kutatók, hogy a diszbiózis (a bélflóra egyensúlyának felborulása) megszüntetésével, nagyobb eséllyel kezelhetők és előzhetőek meg ezek az allergiák. Szerencsére ez viszonylag egyszerűen megoldható a minőségi probiotikum étrend-kiegészítők kúraszerű fogyasztásával. Ezekben ugyanis megtalálhatók a bélflóra egészségét visszaállító legfontosabb probiotikus baktériumok. Ne feledkezzünk meg a prebiotikus rostokról sem, hiszen ezek nélkül a jótékony baktériumok nem tudnak megfelelő ütemben szaporodni. Figyelem: a szimbiotikum étrend-kiegészítők pro- és prebiotikumokat is tartalmaznak. Érdemes még savanyú káposztát, erjesztett tejtermékeket (ha nincs tejallergiánk) és kovászos uborkát is rendszeresen fogyasztani, mert ezek bővelkednek probiotikus baktériumokban.
Források:
https://www.medicalnewstoday.com/articles/14384.php
https://www.nhs.uk/conditions/food-allergy/
https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/food-allergy/symptoms-causes/syc-20355095
https://acaai.org/allergies/types/food-allergy
https://www.ebiomedicine.com/article/S2352-3964(15)30221-8/f ulltext
https://www.vitalitas-magazin.hu/belgyogyaszat/anafilaxias-sokk-es-mehcsipes
