A derékfájás igen gyakori mozgásszervi betegség, a lakosság 80 százaléka szenvedett már tőle élete folyamán. Elsősorban a 30 felettieket érinti, valamivel nagyobb arányban fordul elő a nők körében. Bár népbetegség, odafigyeléssel az esetek jelentős részében megelőzhető lenne, ahogyan kezelésében is sokat segíthet az életmódváltás.
Már megint fáj a derekam – lassan szállóige lesz ez a rövid mondat, annyi ember és olyan sokszor mondja ki. Tény, hogy a derékfájás népbetegség , amire csak azok legyintenek, akik még nem tapasztalták meg, vagy csak az enyhe formájával találkoztak. Mert valóban létezik pillanatnyi, gyorsan múló, inkább csak kellemetlen formája. De, sajnos a derékfájás általában nem ilyen kegyes, hanem kegyetlen, nehezen múló és visszatérő, szó szerint képes megkeseríteni az ember életét. Túl azon, hogy fizikai problémát okoz, mentálisan is megterhelő az állandó félelem és bizonytalanság, hiszen a beteg nem tudhatja előre, mikor jön elő ismét a fájdalom.
Ráadásul, ennek a betegségnek több kiváltó oka is lehet, és az sem ritka, hogy a derékfájás nemcsak „sima” derékfájás: előfordulhat, hogy egy még komolyabb kór húzódik meg mögötte, azaz a derékfájás más elváltozás egyik kísérő tünete. Abban viszont mindannyian egyet értünk, hogy igen kellemetlen, és fájdalmas, sok esetben mozgásunkat is korlátozza, minek következtében jelentősen romlik életminőségünk.
- Akut derékfájás, amelynek lefolyása nem haladja meg a négy hetet.
- Szubakut derékfájás, amikor a tünetek jelenlétének időtartama 4-12 hét között mozog,
- Krónikus derékfájás, mikor a tünetek igen tartósak, meghaladják a három hónapot.
Alkalmi, nem visszatérő derékfájást általában egy rossz mozdulat vagy a túlterhelés vált ki, de kiválthatja a nem megfelelő testtartás, mint amikor egyszerűen „elfeküdjük”. Ide sorolható az ülő életmód, mikor szinte egész nap görnyedünk a széken. Gondoljunk csak arra, hogy ülő helyzetben felsőtestünk szinte egész súlya a derekat terheli! Ez az elváltozás az isiász, pontosabban az ülőideget – nervus iszkiádikusz – érinti.
Tipikus panasz a „megrántottam a derekamat” szindróma, de szintén derékfájás alakulhat ki túl nehéz tárgyak megemelésétől vagy baleseti sérüléstől. Sok esetben a derékfájást a helytelen testtartás okozza.
Általában a derékfájás magától is elmúlik, ám lehetnek olyan kiváltó okok, amelyeket, ha nem orvosolunk, a fájdalmak egyre erősödnek majd, és állandósulnak. Ilyen ok lehet például a porckopás vagy a porckorongsérv: ezekben az esetekben legtöbbször műtéti beavatkozásra van szükség. A krónikus derékfájást a legtöbb esetben az okozza, hogy az ízületeket borító porc idővel elvékonyodik, később felszívódik. Ez az ízületi porckopás – artrózis – a szervezet bármelyik részén előfordulhat, de jelenléte sokszor a derékra koncentrálódik. Pihenés hatására enyhül a fájdalom, ám reggelre az izmok merevebbé válnak, a beteg mozgása nehézkes, legalább 15-20 perc mozgás szükséges, míg újra „beindulnak”.
Szintén a kiváltó okok közé sorolható a túl merev, görcsös derékkörnyéki izomzat, valamint a csontritkulás– oszteoporózis – jelenléte.
Szerencsére elég ritka betegség, de a derékfájást okozhatja a gerinccsatorna szűkülete, amikor a gerincvelőt és az idegeket körülvevő csigolyákból álló csontos csatorna beszűkül. Ez annak következménye, hogy a csontállomány megnövekedett mérete nyomást gyakorolhat a gerincvelőre és az idegekre.
Előfordulhat, hogy a derékfájás a gerinc „elhasználódására” vezethető vissza, ez főként az idősebb korosztályt érinti. Ide tartozik a csigolyabántalom – szpondilózis – és a csigolyaízület gyulladása, a szpondilartrózis.
Okozhat még derékfájást a lófarok – kauda ekvina – idegköteg gyulladása, mely a gerincvelő alatt található, valamint a gerincvelőben kialakult daganat is.
Sok esetben a derékfájás kiváltó oka valamilyen gyulladás. Ez a legtöbb esetben bakteriális eredetű: amikor a kórokozó a véráramba kerül, eljuthat a gerinc szöveteihez, ahol gyulladást vált ki. A gyulladás azonban lehet steril is – pl. sacroileitis –, amiért nem baktérium tehető felelőssé.
Egyéb eseteken, ahogyan már említettük, sokszor a derékfájás egyéb, nem mozgásszervi betegségek kísérő tünete, amikor a már meglévő kór a fájdalmat a derék tájékára sugározza. Előidézhetik menstruációs panaszok – például dismenorrea –, nőgyógyászati gondok – ciszták, karcinómák stb. –jelenléte, urológiai problémák, mint a vesehomok és a vesekő. Ebbe a csoportba tartoznak egyes emésztőrendszeri hibás működések, elsősorban a krónikus székrekedés és az IBS, amelyekről a DrNatura részletesen beszámol.
Ahogyan láthattuk, a derékfájást szinte megszámlálhatatlan probléma válthatja ki. Nézzük most meg, a teljesség igénye nélkül, melyek a legfontosabb rizikófaktorok:
Bár azt szoktuk mondani, hogy fáj a derekunk, valójában többféle derékfájásról lehet szó. Ez főként attól függ, hogy mi váltotta ki, és mennyire súlyos a „helyzet”.
A derékfájás nemcsak a derék „közepén” okozhat fájdalmat. Gyakori, hogy csak a jobb, vagy a bal oldalt érinti, de a fájdalom kiterjedhet a fenék és a combok irányába is. Sőt, az sem ritka, hogy egészen a vádliig eljut. A fájdalom intenzitása, és milyensége igen változó lehet: vannak, akik folyamatos nyomást éreznek, másoknál szúró, szinte égető az érzés. Rosszabb esetben ezek a fájdalmak váltakozva jelentkeznek. Jellemző tünet, hogy a beteg bizsergést vagy lábzsibbadást érez, ezek szintén érinthetik az egyik lábat vagy mindkettőt. Előfordulhat az alsó végtagok túlzott fáradékonysága, gyengesége. Ha a derékfájás kiváltó oka nem mozgásszervi eredetű, hanem belső szervi elváltozások, megbetegedések okozzák, egyéb tüneteket is megfigyelhetünk, úgy, mint láz, székrekedés, vizeletürítési problémák, alhasi fájdalom.
Ami talán a legfontosabb, hogy az akut (alkalmi) derékfájás esetén is forduljunk orvoshoz, ha ez többször jelentkezik, és nincsen egyértelmű oka. Jobb félni, mint megijedni, hiszen akár súlyos betegség, vagy kialakulóban lévő (mozgásszervi) elváltozás is állhat a panaszok hátterében. És az akkor is igaz, hogy a probléma magától megoldódott! Egy alapos kivizsgálással csak nyerhetünk.
Még egyértelműbb a helyzet, amennyiben krónikus derékfájással küzdünk, illetve amikor az akut fájdalom egyre gyakrabban jelentkezik. Ilyenkor nincs kifogás, menjünk el mihamarabb egy szakemberhez, így jó eséllyel megelőzhetjük a nagyobb baj kialakulását, illetve még időben fény derülhet a fájdalmat okozó háttérbetegségre. Most nem csontkovácsra gondolunk, mert bár segítségünkre lehet, de a pontos diagnózishoz orvosi háttérre van szükség.
A vizsgálatok többsége egyáltalán nem kellemetlen: a szakember általában a beteg kórtörténetét vizsgálja először. Ennek célja, hogy feltárja, volt-e daganatos megbetegedése, vagy családtagjainak, vagy esetleg balesete, születési rendellenessége. Ezt a fizikai vizsgálat követi, a vizeletvizsgálattal kizárható a húgyúti megbetegedések jelenléte, hölgyek esetében nőgyógyászati problémák felderítése a cél. Ha az eredményekből nem derül ki a derékfájás oka, a beteg beutalót kaphat képalkotó vizsgálatra (CT, MRI, röntgen).
A derékfájás kezelésekor többféle terápia alkalmazására nyílik lehetőség attól függően, hogy mi okozza a derékfájást, és mik az állandósult tünetek. Ha a helyzet nem túl súlyos, a gyógytorna szinte biztosan enyhíteni fogja a fájdalmat, sőt, akár az azt kiváltó, mozgásszervi elváltozást is megszüntetheti. Ami nagyon fontos, hogy tartózkodjunk a „csináld magad” hozzáállástól, hiszen a derékfájás torna szakértelmet kíván, egy rossz mozdulattal jelentősen ronthatunk állapotunkon. Amennyiben a derékfájás akut állapotában vagyunk (pl. rándulás), legjobb az ágynyugalom, hogy kíméljük, tehermentesítsük gerincünket. Lehetőleg kemény felületet válasszunk – puha matrac alá rakjunk egy szélesebb, vastag deszkalapot. Erős fájdalom esetén sokszor kihagyhatatlan a fájdalomcsillapítás.
Ez történhet gyógyszerek segítségével, de számos természetes alternatíva is rendelkezésünkre áll. Amikor a fájdalom csak a derekunkra korlátozódik, azaz nem terjed az ülep, a combok vagy a lábszárak felé, alkalmazhatunk helyi pakolásokat. Kiváló megoldást nyújthatnak a termotapaszok, övek: enyhítik a fájdalmat és remek izomrelaxációs hatással is rendelkeznek. Amennyiben a fájdalom nem lokalizált, néhány injekciós, vagy infúziós kezelést is kaphatunk.
Amint enyhül a fájdalom, apránként elkezdhetjük a mobilizációt. Kifejezetten javasolt a fizioterápia, a gyógytorna vagy a fürdőterápia, de bármelyiket is válasszuk, a gyakorlatokat csak szakember felügyelete alatt végezzük!
Érdemes néhány szót szólni a krónikus deréktáji gyulladásokról, amik kiváltói és következményei is lehetnek a derékfájásnak. Ezeket nagyon nehéz kezelni, az egyes gyulladásgátló gyógyszereknek ráadásul nem kívánt mellékhatásai lehetnek.
Válogassunk a természet patikájából, nagyszerű derékfájás elleni gyógynövény a gyömbér, a zöld tea, a kurkuma vagy a Cayenne bors segíthet enyhíteni a panaszainkat. A gyulladások kezelésére alkalmas gyógynövényekről és gyógyteákról a Gyógynövény-völgy oldalán részletes leírás olvasható.
Kifejezetten izomfájdalomra, törésekre ajánlja a Holistic Health Herbalist az árnika tinktúrát, ami fájdalomcsillapítás és gyulladásgátlás mellett a vér, a gerincfolyadék, valamint a nyirokfolyadék áramlását is serkenti. Utóbbi azért fontos, mert a hátfájást sokszor ezeknek a folyadékoknak a pangása okozza – a Holistic Health Herbalist további hátfájás elleni gyógynövényeket is ajánl.
És még valami: a szerrapeptáz enzim megszünteti a szervezetben kialakult gyulladásos gócokat, eltávolítja a gondot okozó elhalt szöveteket és duzzanatokat, valamint csillapítja a fájdalmat – írja
Baleset, öröklött betegség, születési rendellenesség esetén nagyon nehéz feladat – bár nem lehetetlen – a derékfájás megelőzése, azonban ilyenkor inkább a panaszok mérséklésére van nagyobb esély. Más a helyzet akkor, ha hátterében a rossz tartás, nem megfelelő életmód áll, esetleg krónikus gyulladás miatt alakul ki.
A legfontosabb a hátizmok megerősítése, megfelelő állagának megtartása. Amennyimen ülőmunkát végzünk, tanuljunk meg helyesen ülni! Válasszunk olyan széket, amely a hátunkat egyenesen, biztonságosan megtartja, valamint lábainkat is megtámasztja. Szükség esetén hasznos lehet a gerincpárna alkalmazása. Arra kell ügyelni, hogy meglegyen a középhelyzet. Ennek lényege, hogy a medence közel van a háttámlához, a hátunk pedig egyenes, a kívánt ülőtesttartás elérését a derékmagasságban elhelyezett hengerpárnával még egyszerűbben elérhetjük.
A Cleveland Clinic ajánlása kitér arra is, hogy a térdünk ülő helyzetben ne legyen a csípő vonala alatt, egy pozícióban legfeljebb 30 percet maradjunk, ha pedig oldalra kell fordulnunk ezt ne „kicsavarodva” tegyük, hanem az egész testünkkel – olvasható a Cleveland Clinic oldalán. A derékfájás megelőzésének hatékony módja a labdán ülés: csak egy nagyméretű fitneszlabdára van szükség, amikor ezen ülünk, a hátizmaink a lehető leghatékonyabban erősödnek, méghozzá mindenfajta megerősödés nélkül. Ugyanezt a hatást érhetjük el a dinamikus ülőpárnával, ami szintén az egyensúlyi helyzet folyamatos fenntartására készteti az izmokat. Ezek a mikromozgások ráadásul a porckorong oxigén- és tápanyagellátását is nagymértékben növelik.
Volt már szó a megfelelő fekhelyről, ehhez annyit érdemes még hozzátenni, hogy ha hason fekszünk, az egyik lábunkat érdemes magunk mellé húzni, ezzel csökken a gerinc terhelése.
Otthoni derékfájás elleni gyakorlatnak próbáljuk ki a következőt: támaszkodjunk háttal a falnak, és próbáljunk meg belesimulni a felületbe, miközben nyújtó mozdulatokat végzünk. Gyors megkönnyebbülést hozhat fájdalom esetén is.
Ha fáj a derekam, lefekszem – sokan követik ezt a módszert, pedig az orvosok már úgy gondolják, hogy nem így kellene tenni. A Harvard Egyetem azt ajánlja, hogy még a nagyon erős fájdalom esetén is próbáljuk lerövidíteni a fekvés idejét, és helyette mozogjunk. Sokat segíthet a felépülésben, elsősorban a letapadt izmok fellazításában – írja az egyetem honlapja.
Táplálkozzunk egészségesen, és végezzünk rendszeres testmozgást, lehetőleg hetente öt alkalommal, minimum fél órán keresztül. Ezzel nemcsak a letapadt izmokat tudjuk kilazítani, és ezzel enyhíteni a derékfájást, hanem a súlyunkat is kordában tarthatjuk. Ne feledjük: a derékfájás sokszor a túlsúly következménye!
Az intenzív séta, a lépcsőzés, a Nordic Walking, a kocogás vagy a kerékpározás bőven elegendő, a lényeg, hogy folyamatosan és intenzíven csináljuk. A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) ennél részletesebb ajánlást tett. E szerint, az 5X30 perc aerob mozgás mellett legalább két napon erősítő gyakorlatokat is végezni kell, ami a főbb izmokat (lábak, csípők, hát, has, mellkas, vállak és karok) mozgatják meg – írja a szervezet hivatalos oldala, ahol további javaslatokat is tesznek a heti mozgáspenzum teljesítésére.
Források:
https://www.health.harvard.edu/pain/home-remedies-for-low-back-pain
https://my.clevelandclinic.org/health/articles/4485-back-health--posture
https://www.nhs.uk/live-well/exercise/
https://www.vitalitas-magazin.hu/eletmod/derekfajas
https://www.vitalitas-magazin.hu/eletmod/kalapacsujj
https://www.gyogynoveny-volgy.com/gyogyteak
https://www.meregtelenites-beltisztitas.com/irritabilis-bel-szindroma-ibs