Elkerülhető lenne méhnyakrák szűréssel a végzetes következmény?
Elkerülhető lenne méhnyakrák szűréssel a végzetes következmény?
Évente átlagosan 1400 nőnél diagnosztizálnak méhnyakrákot hazánkban, sajnos a betegség egyharmada halálos kimenetelű. Globálisan nézve a méhnyakrák a második leggyakoribb rákfajta, amely főként a 45 év alatti nőket érinti. Minden egyes évben közel 500.000 nő betegszik meg, ebből 240.000 beteg már nem gyógyítható. Kialakulásában óriási szerepet játszik az igen aktív szexuális élet, főként, ha gyakori a partnerek váltogatása. Milyen méhnyakrák szűréssel előzhető meg a baj?
Méhnyakrák szűréssel valóban elkerülhető lenne a végzetes következmény?
A rendszeres citológiai vizsgálat sajnos egyáltalán nem 100%-os, ami azt jelenti, hogy nem nyújt teljes védelmet a méhnyakrák ellen. A betegséget többségében a humán papilloma vírussal való tartós fertőzöttség okozza, ámde magát a vírust a citológiai vizsgálat nem mutatja ki. Sajnos ha a kenet nem tartalmazza a daganatos elfajulásnak (burjánzásnak) indult sejteket, akkor a levett mintát a laboratórium negatívnak fogja értékelni. Jó hír viszont, hogy létezik hazánkban olyan méhnyakrák szűrés, amely során a burjánzásnak indult sejtek is kimutathatóak.
A citológia nem a méhnyakrák valódi okát vizsgálja, hanem a már látható tüneteket!
A citológia - méhnyakrák szűrés - csak 70%-os biztonsággal képes megtalálni a már fennálló rákot, ellenben a HPV DNS-alapú méhnyakrák szűrés 99%-ban kimutatja az onkogén vírus jelenlétét, még abban az esetben is, ha az sejtszinten még nem okozott kóros elváltozást.
Skócia lépett, felismerte a helyzet súlyosságát
"Hamarosan egy új marketing kampányt indítunk el, mely a méhnyakrák szűrés fontosságára fókuszál. Főként a fiatalabb nőket szeretnénk elérni, hogy vegyenek részt a teljeskörű szűrésben – nyilatkozta Dr. Catherine Calderwood tisztifőorvos, amely a BBC NEWS oldalán olvasható.
A teljeskörű méhnyakrák szűrés minden olyan 25-65 év közötti nőnek javasolt, aki maximális biztonsággal szeretné elkerülni és megelőzni a betegség kialakulását. Azt érdemes viszont tudni, hogy ha a szervezetben már elterjedt a HPV vírus, az még nem jelenti azt, hogy méhnyakrákban szenvedünk. Baj akkor van, ha a magas kockázatú vírustípusok igen hosszú ideg maradnak a szervezetben. Mi történik ilyenkor? A méhnyak sejtjei idővel elkezdenek rosszindulatú átalakulásba, ennek a végső állomása a méhnyakrák. Azonban rendszeres méhnyakrák szűréssel a sok esetben halálos kimenetelű betegség megelőzhető lenne. Sajnos csak minden harmadik nő veszi komolyan a betegség megelőzését, és kevesen tudják, hogy vírus vagy fertőzés növelheti a méhnyakrák kialakulásának esélyét, olvasható a BBC news oldalán a „Cervical cancer misunderstood” cikkben.
Léteik védőoltás HPV ellen?
A HPV oltás nagyon fontos felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt, amely a rendszeres méhnyakrák szűrés mellett védelmet nyújt a betegség ellen. A védőoltás akkor a leghatékonyabb, ha már az első szexuális érintkezés előtt beadják.
Mely befolyásoló tényezők növelhetik a méhnyakrák kialakulását?
Az erős és rendszeres dohányzás, a szexuális partnerek sűrű váltogatása, a sokakat érintő Chlamydia fertőzés, valamint a fogamzásgátló tabletták tartós alkalmazása, amelyek idővel menstruációs problémákat eredményeznek.
