Flexitáriánus diéta, a karcsú alak és a jó egészség titka
A növényi alapú étrend egyre népszerűbb, ezek közé tartozik a flexitáránius diéta is, ami senkit nem kényszerít szigorú keretek közé. Hogy milyen előnyökkel jár és egyáltalán mit jelent pontosan, azt cikkünkből megtudhatja.
A flexitárianus diéta a flexible, azaz rugalmas és a vegetáriánus szavak ötvözete, közel áll a vegetáriánus étrendhez, de nem várja el a húsmentes táplálkozást. Követői öt élelmiszercsoportból válogathatnak, és arra kell törekedniük, hogy a fehérjék nagy részét növényi alapú élelmiszerek fogyasztásával vegyék magukhoz.
Kevés kalóriát engedélyez
A módszer hívei szerint tulajdonképpen nem is diétáról van szó, sokkal inkább étrendváltásról, ami nemcsak fogyást eredményez, hanem számos betegség kialakulásának kockázat is csökkenti. Reggelire 300, tízóraira és uzsonnára 150-150, ebédre 500, míg vacsorára 400 kalória bevitele a megengedett, azaz a napi 1500 kalória tartása a cél. Noha a kutatások valóban igazolták, hogy flexitárius diéta a megfelelő életmóddal együtt csökkenti az emlőrák és a prosztatarák kockázatát, valamint a vastagbélrákét is, szerintünk azonban a kalóriamegvonás miatt hosszú távon nem egészséges.
Mit lehet enni?
Aki a flexitárius diéta mellett teszi le a voksát, annak a hét nagy részében lehetőség szerint az az első csoportba tartozó úgynevezett „új hússal” kell kiváltania az állati húsokat, legalábbis ezt állítja fel alapvető követelményként Dawn Jackson Blatner, a diéta megalkotója. Kifejezetten ajánlott a tofu, a tojás, a lencse és a bab, utóbbiak laza oldható rostjai segítenek a magas koleszterinszint csökkentésében. Szintén az étrend részét képzik a diófélék és a magvak, például a lenmag, a fenyőmag, a szezámmag, a napraforgómag, az olyan szuperélelmiszerek, mint chia mag és a kendermag, melyek hozzájárulnak az egészséges koleszterinszint fenntartásához és az esszenciális zsírsavak biztosításához. A második csoportba a zöldségek és a gyümölcsök, a harmadikba a teljes kiőrlésű gabonafélék, a negyedikbe a tejtermékek, míg az ötödikbe a szénhidrátok tartoznak. Az alkalmankénti húsfogyasztást megengedett, azonban érdemes a minőségi húsok közül választani, mint a csirke-, pulyka-, vagy a marhahús, és kerülni a szalonnát, a kolbászt, a szalámit, a sonkát és a pástétomot, mivel mindegyik bővelkedik telített zsírokban, adalékanyagokban, sóban, emellett nagyon kevés vitamint és ásványi anyagot biztosítanak.
B-vitamin hiányt okozhat
Mivel a húsfélék jelentős mértékben tartalmazzák a B-vitamin csoport tagjait, fogyasztásuk lecsökkentésével ezekből hiányt szenvedhetünk. Legnagyobb gondot a B12-vitamin hiánya okozza, amit kizárólag állati eredetű táplálékokból képes a szervezetünk kivonni. A B12-vitamin többek között nélkülözhetetlen az egészséges sejtosztódáshoz, szerepet vállal az idegrendszer és az immunrendszer normális működésében, valamint elengedhetetlen a vérképzéshez, hiánya miatt vérszegénység jelentkezik. Éppen ezért flexitárius diétába fontos az alternatív vasforrások beillesztése, mint a reggeli gabonafélék, a sötétzöld leveles zöldségek, például a spenót, a káposzta és a brokkoli. Mivel a C-vitamin növeli a vas felszívódását, ajánlott napi egy pohár frissen facsart gyümölcs- vagy zöldséglé beiktatása is.
Forrás:
https://www.bbcgoodfood.com/howto/guide/what-flexitarian-diet
