A téli hónapokban egyre inkább hiányoznak a szervezetünknek a vitaminok és zöld növények kiváló hatásai. Ilyenkor sokkal kevesebb zöldségféle közül válogathatunk, és amit eltároltunk, annak is jóval kisebb az értékes beltartalma. Az orvosok a vitamin komplexek szedését javasolják ilyenkor, de ha megtehetjük, miért ne válasszuk ezek helyett az olcsóbb, mégis sokkal hatásosabb csírákat? Megmutatjuk a csíráztatás menetét.
A csíráztatás nem ördöngösség, a bioboltokban és gyógynövény szaküzletekben kedvünkre válogathatunk az erre alkalmas magok közül. Legyen szó retek-, brokkoli-, búza-, rozs-, árpa-, borsó-, retek-, zsázsa-, mustár-, ruccola-, napraforgó és lucerna csíráról, mindegyik az egészségünket szolgálja (mindössze párszáz forint egy 100 grammos zacskóval). Ráadásul egy tálban egyszerre többféle fajtát is csíráztathatunk.
A csírák teljes értékű tápláléknak számítanak, bennük A-, B-, C-, D-, E- vitamin és K-vitamin és aminosavak rejtőznek, emellett olyan ásványi anyagokban is bővelkednek, mint a kalcium, magnézium, foszfor, klór, kálium, nátrium vagy szilícium. A csírák antioxidáns hatásuk révén erősítik az immunrendszert, elősegítik a tápanyagok felszívódását, támogatják az emésztést, rostjaik révén a salakanyagok kiürülését a szervezetünkből. Rendszeres fogyasztásuk kedvezően hat a vérnyomásra, csökkenti egyes érrendszeri megbetegedések rizikóját.
A csíráztatáshoz kiválóan megteszi egy szűrő, vagy lyukacsos aljú tál, az anyaga lehetőleg műanyag vagy cserép legyen (léteznek kifejezetten csíráztató tálak is). Előbb alaposan mossuk át a magokat folyóvíz alatt, válogassuk ki a félbetört darabokat, mivel azok úgysem fognak kicsírázni. A művelet végén ne rázzuk le a vizet, hagyjuk, hogy a magok között, illetve az edény lyukaiban megmaradt vízcseppek nedvesítsék a leendő csírákat. Az első néhány napban tartsuk a magokat jól szellőző, sötét helyen, majd nagyjából 25-30 fokon (ha szobahőmérsékleten tartjuk az edényt, egy kicsivel lassabban csíráznak ki). Hogy megelőzzük a bepenészesedést, naponta kétszer öblítsük le a magokat és ilyenkor szintén ne rázzuk le róla a vizet. Két-három nap múlva látni fogjuk, ahogy a picike gyökerek fejlődni kezdenek és megjelennek a csírák is. Hogy hányadik napon fogyasztjuk el a csírákat az tőlünk függ, van, aki egészen zsengén szerető őket, míg mások inkább egyhetesen.
A csírákat felhasználásuk előtt utoljára ismét alaposan mossuk át, és a maradék maghéjtól is szabadítsuk meg. Önállóan, turmixokba vagy salátába keverve, hidegen sajtolt növényi olajokkal leöntve (hogy a benne található zsírban oldódó vitaminok is felszívódhassanak) fogyasszuk el, lehetőleg két három nap alatt. Hűtőben is eltarthatók, de a tárolás során sokat veszítenek a vitamintartalmukból.