Antibiotikum ǀ Tanuljon meg nemet mondani
Az antibiotikumok jelentőségét senki nem vonja kétségbe, azonban érdemes végiggondolni, hogy miért és milyen rendszerességgel nyúlunk hozzájuk. Az indokolatlan antibiotikum használat ugyanis gyorsan visszaüthet, a jótékony bélbaktériumok számának jelentős csökkenéséhez vezethet, ami számos betegséget eredményez.
Ne gondolja, hogy csodaszer!
Tény és való, hogy antibiotikumok megjelenése óta számos rettegett és halálos kórnak inthetett búcsút az emberiség, talán ebből ered az a téves elképzelés, hogy a szedésükkel mindenféle fertőző betegség legyőzhető. Igaz, hogy célzottan alkalmazva azantibiotikumok képesek elpusztítani a baktériumokat, illetve hátráltatni a szaporodásukat, ám vírusos vagy gombás fertőzésreszedni teljeshiábavaló, sőt, egyenesen ártalmas lehet. Ráadásul hosszabb távú alkalmazásuk során a legtöbb baktérium alkalmazkodóvá válik, így egy erősebb, az antibiotikumoknak ellenálló baktériumfaj jön létre.
A jótékony baktériumokat is megöli
Az antibiotikumok egyik hátulütője, hogy nagymértékben károsítják a bélflórát, és a bélrendszerben élő hasznos baktériumokat is elpusztítják. A jótékony bélbaktériumok számának tekintélyes csökkenése negatívan hat az immunrendszerre, emésztési zavarok ütik fel a fejüket, görcsös hasfájás, hányinger, hasmenés különböző emésztőrendszeri megbetegedések alakulnak ki. Gyakori a Candida albicans elszaporodása, ami kellemetlen tünetekkel járó gombás fertőzéseket von maga után. Egyes antibiotikumok bőrkiütéseket, viszketést, fényérzékenységet, allergiás reakciót váltanak ki, étvágytalanságot eredményeznek, sőt hajhullással, és amerikai tanulmányok szerint elhízással is számolhatunk az alkalmazásuk miatt. Az antibiotikumok sajnos napjainkban (a törzsek fokozódó/alkalmazkodó erősödése miatt) egyre erősebb hatóanyagokból készülnek. Az első antibiotikumot Alexander Fleming fedezte fel egy félig véletlen kísérlete alapján: véletlenül megpenészesedett a vizsgálólemeze. A penicillinnek (penész) elkeresztelt anyag sok bakteriális eredetű betegség kórokozóját elpusztítja, ugyanakkor nem zavarja a fehérvérsejtek működését, s így emberre és állatra ártalmatlan. Ma már sok törzs ellenállóvá vált, az emberi immunrendszer pedig a környezeti ártalmak és a stressz következtében folyamatosan gyengül. Ez a két tényező határozza meg, hogy az ember egyre fogékonyabb betegségekre, kórokozókra, a mellékhatásokra pedig egyre kevésbé reagál jól.
Az antibiotikumok szedése után tehát feltétlenül helyre kell állítani a károsodott bélflórát,érdemes folyamatosan pótolni a jótékony probiotikus baktériumokat.
