Herczeg László évek óta küzd az érelmeszesedéssel, ami odáig fajult, hogy több amputációra volt szüksége. A férfi több műtéten esett át, lábspecialistához járt, ennek ellenére az állapota nem sokat javult. Mivel nemrég megszületett az első unokája, László elhatározta, hogy még inkább a gyógyulásra koncentrál, ezért kipróbálta a szerrapeptáz enzimet.
2012-ben tudtam meg. Akkor már cukorbeteg voltam, ami csak súlyosbította az állapotom. A rossz vérkeringés miatt a lábam kisebesedett, fekélyek jelentek meg rajta. A helyzet odáig fajult, hogy amputálták a jobb lábam összes ujját, mivel az ujjaim nekrotizáltak. Ezután a jobb lábfejem egy részét is le kellett vágni, mivel a szövetelhalás továbbterjedt.
Munkahelyem van, alapvetően egy agilis, tevékeny ember vagyok, szeretek kertészkedni, kerékpározni, sétálni a párommal. Sajnos az érelmeszesedés miatt már 5-10 perc mozgás után kifáradtam, meg kellett állnom pihenni. El lehet képzelni, hogy mennyire elkeseredtem. 2012-ben még csak 58 volt éves voltam, egyedül az érműtéttől vártam javulást. Előbb a két combomba került értágító stent, később az egyik nyaki verőérbe tettek be egyet, mivel ott olyan jelentős volt az érelmeszesedés, hogy az ér már 90 százalékkal összeszűkült.
Nem vettem észre jelentős változást. Pontosabban, míg a többiek azt mesélték a kórházban, hogy az érműtét érezhető javulást hozott számukra, addig én nem tapasztaltam semmi ilyesmit. Korábban nem voltak fájdalmaim, amin enyhíthettek volna a műtétek, csak a vérkeringésemmel volt gond a beszűkült erek miatt. Rendszeresen kaptam az értágító infúziót, illetve értágító és vérhígító gyógyszereket szedtem, hogy ne alakuljon ki vérrög. Nagyon meglepődtem, azaz felháborodtam, amikor a lábspecialista orvos azt mondta, azért romlott ennyit az állapotom, mert elhanyagoltam a lábamat, és nem jártam rendszeresen érsebészetre, holott oda neki kellett volna beutalni. Cukorbeteg lévén rendszeresen felkerestem a diabetológust, előírás szerint megjelentem a laborvizsgálatokon, mégis engem hibáztatott.
Igen. A többi nagyrészt rajtam múlik, úgy értem azon, hogy miként táplálkozom, milyen életmódot élek, stb.
Hogyne. Az étkezéssel elértem, hogy a koleszterinszintem normalizálódjon, cukorbetegként egyébként is ügyeltem arra, hogy mi kerül a tányéromra. Mivel a párom alapvetően a reform étkezés híve, csupa olyan ételt készít, ami az egészséget szolgálja, de őt már a betegség kialakulása után ismertem meg.
Eljutottam odáig, hogy magam kerestem megoldást a problémámra. Elegem lett abból, hogy időnként nekiesnek a lábamnak, és össze vissza vagdossák, aztán csak egy darabig vagyok jól. Korábban azt hittem, hogy az érfalakról a meszesedést nem lehet természetes módon leoldani, rábíztam magam az orvosokra. A párom szokott olvasni olyan magazinokat, amik az egészséges életmódról írnak, és az egyikben talált egy cikket a szerrapeptáz enzimről. Megmutatta nekem, én meg először kinevettem, mert nem értettem, hogy a selyemhernyó miként segíthet az érelmeszesedésen. Pár napig ugrattam is ezzel.
Alapvetően szkeptikusan állok hozzá ezekhez a dolgokhoz, engem nem lehet meggyőzni mindenféle hókuszpókuszokkal. A párom viszont ragaszkodott ahhoz, hogy rendeljünk az Elixir Serraptase készítményből egy dobozzal, amiben szerrapeptáz enzim van. Tulajdonképpen igaza volt, nemrég született meg az első unokám, szeretnék majd vele focizni, szaladgálni.
Azt vettem észre, hogy nem fulladok ki olyan gyakran, energikusabb lettem. Úgy tudom, hogy a szerrapeptáz enzimnek idő kell ahhoz, hogy a plakkokat leoldja az érfalakról, ezért nem várható tőle, hogy egy csapásra megoldjon minden problémát. Nekem hatalmas előrelépés, hogy ennyit javult az állapotom, de ezt majd a kontrollvizsgálat fogja igazolni. Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy a szerrapeptáz enzim tájékoztatójában le van írva, hogy nem szedhető vérhígító gyógyszerekkel együtt, ezt megbeszéltem az orvosommal, mielőtt elkezdtem adagolni.