Székrekedés okai, következményei – Mit tehetünk ellene?
Ülő életmódot folytatunk, alig eszünk rostot, kevés folyadékot fogyasztunk, egyfolytában stresszeljük magunkat, csupa olyan tényező, ami székrekedést okozhat. A hosszabb távon fennálló szorulás azonban számos szövődménnyel járhat, némelyiket csak műtétileg lehet orvosolni.
Mit nevezünk székrekedésnek?
Mivel minden embernél más az emésztés és az ürítés folyamata, nem könnyű meghatározni, mi számít székrekedésnek valójában. Az általános vélekedés szerint, aki nem ürít legalább háromnaponta, az székrekedésben szenved. Ez azonban így mégsem teljesen igaz, hiszen a nők hajlamosabbak a székrekedésre, valamint az idősebb korban is gyakrabban előfordul. Ha nem betegség vagy szervi elváltozás áll a háttérben, a székrekedés elsősorban a helytelen táplálkozás eredménye, így a probléma kezelésekor is érdemes először az étrendünket végiggondolni.
Székrekedés okai
A szorulás okának felderítése nem csak a szövődmények megelőzése miatt fontos, hanem azért, mert akár komolyabb betegségek is állhatnak a hátterében.
Székrekedést idéz elő a cukorbetegség, a pajzsmirigy alulműködés, a vér alacsony kálium tartalma, a Parkinson-kór, hasnyálmirigy-, mellékvese- problémák. A szorulás a renyhe bélműködés és az irritábilis bél szindróma következménye is lehet. A szorulás gyakran a vastagbél összeszűkülésének az eredménye, amit kiválthat a bélben felhalmozódott salakanyagok jelenléte, de súlyosabb esetben vastagbélrák vagy a vastagbél polipok is is okozhatják. Igaz ritkán, de előfordul, hogy a krónikus szorulás valamilyen születési rendellenesség eredménye. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a székrekedés kapcsán a mentális okokat, a stresszt és a depressziót sem.
Székrekedést vált ki a rostszegény, ugyanakkor cukrokban, fehér lisztben és zsírokban bővelkedő étrend, ami lassítja az emésztési folyamatokat, ennek hatására változik a széklet állaga, több víz szívódik fel belőle, így nehezebben ürül ki. A búzában, így a lisztben is előforduló amiláz–tripszin-inhibitorok közreműködhetnek a különféle krónikus gyulladások (szklerózis multiplex, asztma, reumatoid arthritisz) kialakításában, és hozzájárulhatnak a nem-cöliákiás gluténérzékenység súlyosbodásához is, erről a Medical Online cikkében írnak.
Székrekedés következményei
A kemény széklet hosszú távon aranyeret idézhet elő, ám nem ez a szorulás egyetlen szövődménye. Szorulás esetén a méreganyagok megrekednek a bélcsatornában és felszívódnak, ahelyett hogy megszabadulnánk tőlük. Az erőlködéstől megnő a vérnyomásunk, a végbélnyílás berepedhet, ami vérzéshez vezet. A szorulás szövődményei közé tartozik a divertikulitisz. A divertikulum tulajdonképpen egy tasakszerű képződmény, mely a vastagbél falán alakul. Ezekben a kis tasakokban a széklet megrekedhet, ami gyulladásokhoz, fertőzésekhez vezethet.
Székrekedés kezelése
A székrekedés hashajtókkal való kezelése csak átmeneti megoldás, a testünk ugyanis idővel hozzászokik a gyógyszerhez, és egyre nagyobb mennyiségre lesz szüksége ahhoz, hogy beindítsa az ürítést. Könnyen kialakulhat a gyógyszerfüggőség is, így a hashajtó voltaképpen hozzájárul a székrekedés súlyosbodásához.
Ráadásul az állandó hasmenés következtében felborulhat a bélflóra egyensúlya is, ami újabb betegségek melegágya lehet. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a folyamatos hasmenés elektrolit vesztéshez és kiszáradáshoz vezethet.
Amennyiben a székrekedés az egészségtelen táplálkozás miatt alakult ki, az emésztést és a bélmozgást segítő étrenddel visszaállítható a szabályos ürítés.
Ételek székrekedés ellen
A legfontosabb az élelmi rostok bevitelének növelése. Erre kiválóan alkalmasak a teljes kiőrlésű gabonák, a friss gyümölcsök, például a füge, kivi, mangó, körte és banán, az útifűmaghéj és az aszalt gyümölcsök, és ezt a tudományosan is alátámasztották. 40 székrekedéses beteg részvételével, két hónapig tartó felmérés keretében vizsgálták az aszalt szilva és az útifűmaghéj székrekedés ellenes hatását a University of Iowa Carver College of Medicine tudósai. Megállapították, hogy az aszalt szilva biztonságos, és a szintén ajánlott psylliumnál hatékonyabb megoldást jelent az enyhe és a közepesen súlyos székrekedés esetében. A tanulmány az Alimentary Pharmacology & Therapeutics szaklapban jelent meg.
Az Aloe vera, az extra szűz olívaolaj, az olajos magvak, a hüvelyesek, a zabpehely, a búzacsíra, a torma, az articsóka, továbbá a spárga szintén segítségünkre lehetnek a székrekedés leküzdésében.
Az almában lévő - megemészthetetlen szénhidrátok csoportjába tartozó - pektin zselésítő és lágyító tulajdonságának köszönhetően hatékony az emésztési zavarok ellen, sőt bélműködést is szabályozza. A pektin táplálékul szolgál a vastagbélben található jótékony baktériumok számára, képes a beleket hatékonyan tisztítani, támogatva ezzel a bélflóra egyensúlyának fennmaradását.
A káposzta, amellett, hogy a C-vitamin-tartalma miatt erősíti az immunrendszert, magas rosttartalmának köszönhetően felgyorsítja az emésztést és megtisztítja a bélrendszert, megszűnteti a szorulást, vízhajtó hatással is rendelkezik.
Hogyan segítenek a probiotikumok?
Támogatják a normális ürítést, így a székrekedés ellen is hasznosak lehetnek a probiotikus baktériumok, amelyeket legegyszerűbben a probiotikumokkal juttathatunk a szervezetünkbe. Ezek a jótékony baktériumtörzsek a bélflóra alkotóelemei, hozzájárulnak a megfelelő anyagcseréhez, az emésztőenzimek termelődéséhez, ezáltal közreműködnek a székrekedés megelőzésében, ráadásul fogyasztásukkal helyreáll a bélflóra egyensúlyi állapota, amit a probiotikus baktériumok táplálékául szolgáló prebiotikumok bevitelével még eredményesebbé tehetünk.
Nagyon fontos naponta legalább nyolc pohár vizet fogyasszunk, ezt édesíthetjük akár akác-, és az eukaliptusz mézzel, mivel mindkettő enyhe hashajtó. Arról se feledkezzünk meg, hogy a székrekedés egyik kiváltója lehet a mozgásszegény életmód, ezért sokat tehetünk az egészségünkért, ha minden nap megmozgatjuk az izmainkat.
A legtöbb embernek nincs szüksége arra, hogy orvoshoz forduljon a székrekedés miatt, de ha két hét alatt sem szűnik meg, mindenképp érdemes felkeresni a szakembert.
Források:
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21323688
http://medicalonline.hu/tudomany/cikk/hogyan_okozhat_a_kenyer_gyulladast
