Ha a rosacea súlyos, és az érintettet pszichésen megviseli, emellett más gyógymódok sem bizonyultak hatásosnak, erős mellékhatásokkal rendelkező gyógyszereket kell szednie. Létezik azonban még egy módszer a kezelésére, méghozzá a probiotikumok. De mi köze a probiotikumoknak a rosacea elleni küzdelemhez? Ha érdekli, olvassa el cikkünket, amelyben egy bőrgyógyász boncolgatja ezt a témát.
Azt már tudjuk, hogy a probiotikumok sokféle betegséget megelőzhetnek, illetve gyógyíthatnak, most azonban az is kiderült, hogy milyen jó hatással vannak a bőrünkre. Olyannyira, hogy a középkorúaknál gyakori rosacea kezelésében is segíthetnek.
A rosacea az arc középén, az orca területén és az orrcimpákon a hajszálerek tágulatával, idővel gyulladt, vagy gennyes csomókkal járó bőrtünet. A pirosas, vöröses arcszín később állandósul, majd idővel az érintett területeken vastagabbá válik az arcbőr, érdes felülettel. Súlyos esetben a keletkező gyulladt, helyenként gennyes csomók összefüggővé válnak, és kötőszöveti burjánzással kiegészülve „karfiolbőrt” eredményeznek borvirágos orral egyetemben.
A rosacea eredete ismeretlen, hátterében meghúzódhatnak hormonális változások, stressz, de az arcon megjelenő tünetek összefügghetnek egyéb gyomor-bélrendszeri betegségekkel. Más feltételezések szerint a bőrön élősködő Demodex atkák okozzák, de szerepe van benne az örökletes tényezőknek.
A kávé, az alkohol, a dohányzás, illetve a fűszeres ételek ugyancsak előidézhetik a rosaceát, ahogy a napfény és egyes kozmetikumok.
Érdekes dologra világít rá Yeal Adler bőrgyógyász, aki Bőrügyek című könyvében a bőrbetegségek és táplálkozás összefüggéseit is kifejti.
Csak kevesen tudják, hogy a bélflóra egyensúlyának felbomlása is befolyással van a betegség kialakulására. Mivel az arc bőrét a gyomor-és béltraktushoz hasonlóan a vegetatív idegrendszer idegzi be, ha ezt a területet irritáció éri, az az az arcon is meglátszik. „A rosaceás betegeknél nem ritka, hogy irritábilis bél szindróma tüneteit észlelik, vagy diszbiózisra, a bélflóra egyensúlyának súlyos felbomlására bukkanunk, ami ma már székletminta-elemzéssel nagyon jól kimutatható”- írja a könyv szerzője, hozzátéve, hogy a rosaceás beteg akkor jár jól, ha rendbe hozzák a bélflóráját, és hasznos baktériumokat telepítenek bele. Ez olyan, rostban gazdag élelmiszerekkel lehetséges, mint amilyenek a teljes kiőrlésű lisztből készült termékek, a hüvelyesek és a magok, vagy a probiotikus élelmiszerek, például a pasztörizálatlan savanyú káposzta, a joghurt és a kefir.
A bőrgyógyászok kiegészítésként sokszor a bélbaktériumok szedését ajánlják, mivel lökést ad a kívánt baktériumok megtelepedéséhez. A székletmintának a speciális laboratóriumban elvégzett molekuláris-genetikai elemzése pontosan megmutatja a székletflóra összetételét, ennek alapján megfelelő baktériumkeveréket lehet összeállítani. Olyan „baktériumtápról” van szó, ami aktiválja a probiotikus baktériumokat. Ezeket a termékeket szimbiotikumoknak hívják, pre- és probiotiumok keverékei. Léteznek szimbiotikus tulajdonságú élelmiszerek, azonban ezekből vagy rendkívül nagy mennyiséget kellene fogyasztani, vagy nincs bennük megfelelő számú és fajtájú probiotikus baktérium. A szimbiotikum szedésének nincsen korlátja, gyakorlatilag nem lehet túladagolni. Amikor a bélflóránk már nem tud több jótékony baktériumot befogadni, a felesleg egyszerűen kiürül, míg a prebiotikumokat a mikroorganizmusok lebontják. Ebből következik, hogy a szimbiotikum fogyasztása tünetmentesség esetén is javasolt.
A bőrgyógyász a rosaceát krémekkel, tablettákkal és lézerrel kezeli, emellett a diéta betartása is javasolt.
Forrás:
Yeal Adler: Bőrügyek – Minden, amit ez egyik legérzékenyebb szervünkről tudni érdemes
http://tgy-magazin.hu/betegsegek-a-tol-z-ig/rosacea-a-kozepkoruak-akneja