A magzat emésztőrendszere még baktériummentes, ám a világrajövetelkor megindul a mikroorganizmusok betelepedése. Aki császármetszéssel látja meg a napvilágot, vagy a koraszülés miatt csíramentes inkubátorba kerül, esetleg tápszerrel etetik, annál a bélflóra kialakulása nem lesz megfelelő. A probiotikus baktériumok hiánya pedig számos betegség forrása.
Születéskor a szülőcsatornában a szájon és a végbélnyíláson keresztül az anya hüvelyi, illetve bélbaktériumai jutnak be a gyermek szervezetébe, míg az anyatejes szoptatás a bifido és lacto baktériumoknak kedvez. Ez a folyamat az egészséges bélflóra kialakulásához, ha azonban a baba nem természetes úton született, vagy a szoptatás során nem jut anyatejhez, a bélflóra kialakulása elhúzódik, illetve nem lesz tökéletes.
A nyugati társadalmakban divat lett a császármetszés: ütemezett, elegáns, nem jár sok kényelmetlenséggel. Az ily módon született babák azonban nem kerülnek kapcsolatba a szülőcsatornával, ahol a baktériumok fele Lactobacillus. Az ő bélflórájukat felépítő baktériumok nem feltétlenül az anyjuk specifikus sejtjeiből származnak majd, lényegében innen-onnan „lapátolják” össze őket. A bélflóra kedvezőtlen összetétele, a Lactobacillusok csökkent jelenlétének következtében bélrendszeri gyulladások alakulhatnak ki, ami többek között minden szülő rémálmához, a görcsös hasfájáshoz (kólika) vezet. A bélbaktériumok tehát elképesztően fontosak, ha a túlélésről van szó: védővonalat alkotnak a szervezetet folyamatosan támadó káros mikrobák ellen, illetve olyan létfontosságú vitaminokat termelnek, mint a K2-vitamin.
Anyatejes táplálás mellett a baktériumok megtelepedése magától értetődő módon létrejön. Az ennek köszönhetően kialakuló Bifidobaktérium és Lactobacillus túlsúly a bélflórában, képes a patogén baktériumok elszaporodásának megakadályozására. Ezzel szemben, ha egy gyerek az első életévében túl kevés bifidobaktériumhoz jut, nagyobb valószínűséggel lesz túlsúlyos, allergiás, vagy szenved majd gyulladásos bélbetegségben, mint az, aki sokat kapott. A Lactobacillusok hiánya a gombák elszaporodásának kedvez.
A bélflóra állapota nagyban befolyásolja az agyunk állapotát is, mivel az agy és a bélrendszer képes kommunikálni egymással. A bélbaktériumok pozitívan befolyásolják a hangulatot, míg a rossz bélflóra egy sor mentális betegségre hajlamosíthat. A nem megfelelő bélflóra a későbbiekben depressziót, kényszerbetegséget, szorongást és pánikroham okozhat.
Felhasznált irodalom:
Giulia Enders: Bélügyek – A belek csodálatos világa és a jó emésztés