Vitaminok: szedjük, vagy ne?
A vitaminok szedése jó pár éve közkeletű téma, ám azóta állandó vitatéma is. Újra és újra felmerül a kérdés, hogy szedjünk-e vitamint vagy ne? Szükség van-e táplálékkiegészítőkre vagy csak természetes forrásból tápláljuk szervezetünket vitaminnal?
Igen, vagy nem?
A vitaminkérdésre nehéz igennel vagy nemmel válaszolni, hiszen erősen függ a vitamin típusától, illetve attól, hogy mennyire értékes a szintetikus úton előállított típusa. Az egyértelmű tény, hogy napjainkban természetes forrásból majdnem lehetetlen fedezni a szükséges vitamin és ásványi anyag mennyiséget. Törekedni kell rá, hiszen az egészséges életmód mindig meghálálja magát, ám például a nyers zöldség diéta olyan életstílust követel meg, amit a legtöbb ember nem biztos, hogy képes hosszú távon tartani.
Veszélyes vivőanyagok
A vegyi úton előállított vitaminok szedése hosszú távon gyomor- és veseproblémákhoz vezethet, hiszen ezekben a készítményekben számos adalékanyag, csomósodás gátló, színezék található. A magnézium-sztearát (vagy sztearinsav), a mononátrium-glutamát „természetes aromák”, a karnaubaviasz cipőkrémekhez használják, míg a titán-dioxid rákkeltő. Ráadásul ezek a mesterséges vitaminkészítmények kevésbé hasznosulnak, felszívódásuk bizonytalan. Az sem elhanyagolható tény, hogy a természet úgy alkotta meg a vitaminokat, hogy a forrásaikban a működéshez szükséges ásványi anyagok és nyomelemek is jelen vannak, ezeket utánozni pedig nagyon nehéz.
C-vitamin kontra aszkorbinsav
A leggyakoribb téma a C-vitamin szükségessége. Ez a vitamin csökkenti a szívbetegség kockázatát, növeli az immunrendszer hatékonyságát, épen tartja az artériákat, fontos antioxidáns, elősegíti a kollagén képződést, és még hosszan lehetne sorolni az előnyeit. Viszont pont egy olyan vitamin típus, amelynek szintetikusan változatáról (aszkorbinsav) azt állították, hogy szinte semmiben nem különbözik a természetes formájától, ezért nyugodtan lehet szedni táplálék kiegészítő formájában, ugyanolyan hatékony lesz, mint több kilogramm citrom elfogyasztása. Kiderült azonban, hogy a mesterséges C-vitamin fogyasztásakor a szervezetünk a hasznosulás érdekében a többi komponenst a testszövetekből vonja el.
Ártalmas felhalmozódás
Mivel a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) elraktározódnak a szervezetben, fokozottan figyelnünk kell, hogy ne vigyük túlzásba az olyan táplálékkiegészítők bevitelét, amik ezeket tartalmazzák. Ezek ugyanis hosszabb ideig maradnak a szervezetben, így a felhalmozódásukkal „vitaminmérgezés” alakulhat ki.
A-vitamin mérgezés esetén hasi fájdalom, hányás, fejfájás, letargia, ekcéma, foltos hajhullás, ödéma, vérszegénység, légúti fertőzés, a krónikus májbetegség jelentkezhet.
Bár a D-vitamin-mérgezés ritka, toxicitás léphet, mint például elsődleges mellékpajzsmirigy-túlműködés, a tuberkulózis és a limfóma.
Az E-vitamin túladagoláskor előfordulhat allergiás reakció, légzési zavarok, duzzanat a nyelv, fáradtság, fejfájás, hányinger, homályos látás, a túlzott vérzés, megnövekedett vérnyomás, illetve ingerlékenység.
K-vitamin szintetikus formáját összefüggésbe hoztak a máj károsodásával, egyes tanulmányok szerint jelentős összefüggése a szedése és a rák között.
A vitaminokkal kapcsolatban, mint sok más esetben, az egyensúly a legfontosabb. A változatos és egészséges táplálkozás mellett válasszunk alap a jó minőségű, mindenképpen természetesen forrásból kivont összetevőket tartalmazó multivitamin készítményeket, amik még erősebbé teszi az immunrendszert.
