Ételintolerancia típusai – Nemcsak a laktóz és a glutén lehet bűnös
Emésztőrendszeri panaszok esetén, érdemes megfigyelni, hogy ezek felerősödnek-e ételek, italok fogyasztása után. Ha igen, jó eséllyel ételintolerancia áll a panaszok hétterében, amit kiválthat a gluténérzékenység, laktózérzékenység, de akár egyes ételadalékok is.
Az életintolerancia sokakat érintő probléma. De mi váltja ki, és mit lehet tenni ellene? Cikkünkben megtalálja a választ.
Laktózérzékenység
Az egyik leggyakoribb ételintolerancia a laktózérzékenység, aminek hátterében a laktáz enzim hiánya áll. Ennek feladata, hogy lebontsa a tejtermékekben lévő cukrot, a laktózt. Ha ez nem történik meg, a „munkát” a bélrendszerben élő, probiotikus baktériumok végzik el, ennek következménye a fokozott gázképződés, a puffadás, a hasi fájdalom és a hasmenés, méghozzá a laktóz elfogyasztása után 30 perc, két óra időtartamon belül. Csecsemőknél különösen veszélyes, hiszen az erős hasmenés, és az emiatt kialakuló dehidratáltság súlyos állapotot idézhet elő.
A kor előrehaladtával egyébként jellemzően csökken a laktáz szintje, így a laktózérzékenységhez kapcsolódó ételintolerancia is gyakoribbá válik.
Növeli a kockázatokat a koraszülés, a bélrendszert érintő műtéti beavatkozás, a vékonybél bakteriális- vagy vírusfertőzése, bélbetegségek, mint például a lisztérzékenység és a vékonybélben a laktáztermelés elégtelensége, mind hozzájárulhatnak a laktózérzékenységhez.
Hogyan mutatható ki a laktózérzékenység?
A laktózérzékenység laboratóriumi körülmények között könnyen kimutatható, ehhez vér- és/vagy légzésvizsgálatot végeznek. A laktáz hiányából fakadó ételintolerancia kezelése egyrészt a laktózmentes termékek fogyasztásából, másrészt az emésztőenzimeket pótló táplálékkiegészítők fogyasztásából áll. Szintén jó szolgálatot tehetnek a probiotikumok, hiszen a bélflóra helyreállításával a laktózt tartalmazó ételek, italok emésztése is hatékonyabb lesz.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a laktózérzékenységben szenvedők, általában, minden probléma nélkül fogyaszthatnak naponta 12 gramm laktózt. Ez egyenértékű kb. 250 ml tejjel, egy pohár joghurttal vagy néhány deka kemény sajttal.
Fontos megjegyezni, hogy a tejtermékek bevitelének csökkentésével például kalcium- és D-vitamin-hiány alakulhat ki. Ezért ilyenkor erősen ajánlott a szükséges tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok pótlása.
Adalékanyagok
Az élelmiszer-adalékanyagokat az ételek, italok egyes tulajdonságainak (íz, szín, elvárt állag) javítására használják. Gyakori a nátrium-glutamát (más néven MSG, mononátrium-glutamát vagy E621) és a szulfitok használata, melyek káros reakciókat válthatnak ki. Erre a típusú ételintoleranciára utalhat a kipirulás, kimelegedés, fejfájás és a mellkasi fájdalom, valamint az asztmás légzési problémák felerősödése.
Mindig ellenőrizzük, hogy az adott élelmiszer, milyen adalékanyagokat tartalmaz.
Gluténérzékenység
Valójában a gluténérzékenység lehet genetikai hátterű, illetve autoimmun betegség.
Vannak olyan gluténérzékenyek, akiknél sokáig egyáltalán nem jelentkeznek panaszok (részben ez is oka annak, hogy az esetek 90 százalékára nem derül fény), de a tünetek egyébként sem jellegzetesek. A leggyakoribbak a következők: gyomor és bélrendszeri problémák, puffadás, hasmenés, fáradékonyság, hangulatváltozások, ok nélküli fogyás. Viszkető bőrkiütés, csont vagy ízületi fájdalom, ízületi gyulladás, csontritkulás, depresszió vagy szorongás, zsibbadás a kézben vagy a lábakban. Vérszegénység, vashiány, menstruációs zavarok, súlyosabb esetben meddőség vagy ismétlődő vetélés. Afta a szájban, csecsemőknél, kisgyerekeknél növekedési problémák.
Diagnosztizálásának első lépése a patikákban is kapható teszt elvégzése, majd ezt követi a vérvizsgálat. Súlyosabb változata a cöliákia, ennek gyanúja estén szükséges a vékonybélből vett biopszia, amivel a nyálkahártya egészségi állapota is megállapítható. A cöliákia elsősorban abban különbözik az „egyszerű” gluténérzékenységtől, hogy krónikus vékonybélgyulladást okoz. A glutént tartalmazó gabonafélék, a búza, a rozs vagy az árpa fehérjéi arra késztetik az immunrendszert, hogy megtámadja a bélnyálkahártya felszínén lévő, kesztyűhöz hasonlónyúlványokat, a villusokat.
Gluténérzékenység kezelése
Kezelésének elengedhetetlen része a gluténmentes étrend, ennek az ételintolerancia diétának az a lényege, hogy kerülni kell a búza, az árpa, a rozs és az ezekből a gabonákból készült élelmiszerek fogyasztását. Bár a sem a gluténérzékenységet, sem a cöliákiát nem szünteti meg, a probiotikumok ilyenkor is segítségünkre lehetnek: mérséklik a panaszokat, gyorsítják a bélnyálkahártya regenerálódását, valamint helyreállítják a gyakori hasmenés miatt károsodó bélflóra egyensúlyát.
Források:
https://www.healthline.com/health/allergies/gluten-allergy-symptoms
https://celiac.org/celiac-disease/understanding-celiac-disease-2/what-is-celiac-disease/
http://www.drnatura.com/healthy-diet/food-intolerance/
