Ki gondolná, hogy a bélfal sejtjei termelik a szerotonin több, mint 90 százalékát, ami a hangulat szabályozásáért felelős? A bélflóra állapota a kedélyállapotunkra is hatással van, amit probiotikus baktériumok fogyasztásával pozitívan befolyásolhatunk. Lépjen be velünk a hangulatjavító probiotikumok, más néven a pszichibiotikumok világába!
Számos tudományos kutatás igazolta, hogy szoros kapcsolat van az emésztőrendszer és az agy neurokémiai működése között. A bélflóra probiotikus baktériumainak pótlása hangulatjavító hatással bír, és megoldást nyújthat a különféle mentális betegségekre.
Korábban már tudtunk olyan depressziós egerekről, akik bizonyos baktériumok hatására élénkebbé váltak. Vagy patkányokról, akiknek megváltozott a viselkedése, miután más patkányok bélbaktériumait csepegtették beléjük. Létrejött a „pszichibiotikum” fogalma: pszichológiailag hatékony mikrobák, valószínűleg még az olyan mentális betegségek esetén is segítséget nyújthatnak, mint a depresszió. Amit akkoriban még nem tudtunk: vajon hatásosak-e a pszichobiotikumok az embernél is? Ezt a kérdés fejtegeti Bélügyek című könyvében Giulia Enders német orvostanhallgató.
Egy angol kutatócsoport egyik első kísérletében Lactobacillus casei shirota baktériummal kezelt tesztalanyok harmadánál háromhetes fogyasztás után hangulatjavító hatással bírt, azonban a jobb kedélyállapotú tesztalanyoknál semmilyen változást nem tapasztaltak. Francia kutatók két baktériumból álló kombinációt adtak a tesztalanyaiknak. A Bifidobacterium longom és a Lactobacillus helvetius négy hét után jelentős változást hozott a résztvevők kedélyállapotában, enyhült a depresszióra való hajlamuk, emellett a harag és a vonzalom intenzitása is nőtt. Azt is megfigyelték, hogy a testi fájdalmak intenzitása csökkent.
Két olyan kutatás is van, amelyben ellenőrzött körülmények között próbáltak ki a probiotikus baktériumokat depresszió ellen. A 2015-ös vizsgálatban egy Lactobacillus acidophilumból és a Bifidobaktérium bifidusból álló koktélt adtak depressziós tesztalanyoknak, akiknek a gyógyszerek szedése mellett javult az állapota. A 2017-es vizsgálatban Lactobaccillus helvetius és Bifidobacterium longum koktél fogyasztása semmilyen hatással nem volt a kísérletben résztvevőkre, az azonban kiderült, hogy akiknek magas volt a vérében a D-vitamin szint, azoknál a mikrobák hangulatjavító hatással bírtak.
Vajon meg lehet előzni a depressziót a bélbaktériumok fogyasztásával? Vagy a probiotikus baktériumok csak kiegészítő kezelést jelentenek a gyógyszerek mellett? A kérdés megválaszolása egyelőre még várat magára. A kutatók arra is kíváncsiak, hogy különböző depressziófajták léteznek-e, és vannak-e olyanok, amiknek a gyógyítását a bélflóra állapota befolyásolhatja.
Forrás:
Giulia Enders: Bélügyek - A belek csodálatos világa és a jó emésztés