Megfigyelték, hogy ősszel és télen gyakrabban alakul ki gyomorfekély, ahogyan a tünetei is általában ilyenkor lángolnak fel. Ilyenkor sokat segít az étrend- és életmódváltás, amivel nemcsak a panaszok enyhíthetők: ha idejében hozzákezdünk, a betegség kockázatát jelentősen csökken. És létezik egy vitamin, amit érdemes sűrűn fogyasztanunk.
Nyugodtan nevezhető civilizációs betegségnek a gyomorfekély, a betegség kockázatát ugyanis jelentősen növeli a nem megfelelő életmód, a helytelen táplálkozás és nem utolsó sorban a stressz.
A gyomorfekély nem válogat, férfiak, idősek és fiatalok, sőt, egyre fiatalabbak szenvednek tőle. Rendszerint a helytelen életmód miatt alakul ki, azaz megelőzhető, ahogyan a kezelésekor is sokat segít az életmódváltás.
Ideális körülmények között a gyomorfalat egy vékony réteg megvédi a gyomorsavtól. Ha ez a réteg a sav hatására károsodik, az negatívan hat a gyomornyálkahártyára, fekélyeket, sebeket, felmaródásokat okoz. Súlyos estben sajnos a fekélyek a hasnyálmirigyet sem kímélik, ezért sem szabad elhanyagolni a gyomorfekélyt. A fekély kezelése javarészt életmódváltással és gyógyszerekkel történik, különféle savlekötőket, nyálkahártya regenerálókat rendelhet el az orvos, de ritkán indokolt lehet a műtét is. A Helycobacter pylori antibiotikummal pusztítható el.
A fenti panaszok éhgyomorra a legerősebbek, étkezés után közvetlenül enyhülnek, majd néhány óra múlva, a gyomor kiürülésével ismét felerősödnek. Fokozódhat a fájdalom alkohol, illetve csípős és erősen fűszeres ételek fogyasztásakor.
Nem megfelelő étrend: egyes élelmiszerek fokozhatják a gyomorfekély kialakulásának valósínűségét. Ebbe a csoportba tartoznak a zsíros ételek, az erős fűszerek, az alkohol, az ecet, a fehér bor, az édességek, a kávé és a csípős ételek. Szintén ártalmas lehet a koncentrált gyümölcslevek éhgyomorra történő fogyasztása.
Stressz: a betegek rendszeresen megtapasztalják, hogy ha az étkezést követően stressz éri őket, a fekélyük a szokottnál is jobban fáj. Ennek oka, hogy ilyenkor több sav termelődik, ami azonnal érezteti negatív hatásait.
Rossz étkezési szokások: azok, akik nem tartják be a napi főétkezéseket, illetve túl gyorsan, kapkodva, a falatokat szinte egyben lenyelve étkeznek, nagyobb eséllyel betegednek meg gyomorfekélyben.
Szintén a rizikófaktorok közé tartozik a tea (kivéve a zöld tea), a cigaretta, egyes fájdalomcsillapítók és gyulladásellenes gyógyszerek (NSAID típusúak), valamint a szteroid tartalmú készítmények. A betegség a 0-s vércsoportúaknál és az időseknél nagyobb arányban fordul elő.
Létezik egy Helicobacter pylori nevű baktérium, ami az esetek döntő többségében, a szokásosnál lényegesen nagyobb mennyiségben mutatható ki a gyomorfekélyes betegek emésztőrendszerében. Arról megoszlanak a vélemények, hogy a baktérium tehető felelőssé a fekélyek megjelenéséért, vagy inkább ezek következményeként szaporodik el. Annyi biztos, hogy a kórokozó folyamatos irritációt és ebből adódóan gyulladást okoz, ezáltal lassítja a gyógyulást. Ha viszont sikerül visszaszorítani, a panaszok gyorsabban mérséklődnek.
Amikor gyomorfekélyünk van, nem a fájdalom a legrosszabb következmény. Az elhanyagoljuk a betegségünket, könnyen kialakulhatnak olyan szövődmények, amelyek akár az életet is veszélyeztethetik:
Bevérzés: előfordulhat, hogy a fekély miatt egy, vagy több ér megreped. A vér ilyenkor rendszerint hányással távozik, de a székletbe is bekerülhet. Jelentős vérzés esetén a beteg elájulhat.
Perforáció: a gyomorfekély átszakíthatja a gyomorfalat, ami rendkívül erős, szinte elviselhetetlen fájdalommal jár a gyomorszáj környékén. Ha a beteg hirtelen a korábbiakhoz képes lényegesen nagyobb fájdalmat észlel, azonnal forduljon orvoshoz, az az állapot ugyanis, műtét nélkül, akár halálos is lehet.
Átterjedés: a betegség a közeli szerveket is érintheti, ezt jelezheti a nem múló (ám kisebb) fájdalom, ami a hasfal irányába sugárzik, de a bal vállban is megjelenhet. Leggyakrabban a hasnyálmirigyre húzódik át a fekélyesedés.
A gyomorrákos betegek 5-8 százalékánál mutatható ki, hogy a daganat a fekélyekből alakult ki. Kutatások szerint a Helycobacter pyroli baktériumfertőzés jelentősen növeli a gyomorrák kockázatát.
Különböző, az emésztőrendszerben meglévő gyulladások (epe, hasnyálmirigy, belek stb.) a gyomorfekélyhez hasonló fájdalmat válthat ki. Bár képalkotó vizsgálattal is viszonylag nagy hatékonysággal megkülönböztethetők ezek a betegségek, a legbiztosabb mód az endoszkópos gyomortükrözés. Ennek során ráadásul a Helycobacter pyroli fertőzöttség, illetve szövetmintavétellel, az esetleges rosszindulatú daganat is kimutatható.
A baktérium jelenlétét mindenképpen meg kell erősíteni, ha még nem történt meg az endoszkópia vizsgálat, lehetőség van kilégzési teszt elvégzésére. Utóbbi általánosan alkalmazott a baktérium ellenes kezelést követően, kontrollvizsgálatként.
Az időben észlelt, illetve nem annyira rossz állapotú fekélyt általában gyógyszerek segítségével próbálják kezelni. Fontos a savcsökkentés, valamint a savlekötés. Ezek hatását egészítik ki az olyan gyógyszerek, amelyek bevonatot képeznek a gyomor belső falán. Súlyos esetben indokolt lehet a műtét. A baktériumok elpusztítására antibiotikummal történik.
A betegség elkerülésének legjobb módja a rizikófaktorok kiiktatása, ahogyan a kezelése is szinte elképzelhetetlen életmódváltás nélkül.
Különösen fontos, hogy mindig nyugodtan, lassan együnk, az ételeket alaposan rágjuk meg. Kerüljük a zsíros és savas pH-értékű élelmiszereket, tartsuk be a többször, keveset elvet, óvakodjunk a forró ételektől, italoktól, lefekvés előtt minél kevesebbet együnk.
Legyen az étrendünkben minél több zöldlevelű zöldség, bogyós és kék, piros gyümölcs. Jót tesz a burgonya kipasszírozott leve, ami egyrészt megköti a túl sok savat, és védőréteget képez a gyomorfalon. Ebből elegendő reggel, éhgyomorra fél pohárral meginni. Ehhez hasonló a hatása a káposztalének, amiből viszont érdemes napi egy litert meginni. A fekély elkerülésében és gyógyításában segítségünkre lehet a probiotikus hatású káposztalé. A benne lévő jótékony baktériumok megakadályozzák a betegséget előidéző Helicobacter pylori elszaporodását, és helyreállítják a bélflórát.
Léteznek kifejezetten fekélyre való gyógyteák is, ezek között az egyik leghatásosabb a kamilla, szurokfű, citromfű, bazsalikom és levendula keveréke. Legtöbbet a szurokfűből, a legkevesebbet citromfűből és levendulából tegyünk bele. Az arány négy az egyhez, a többi összetevő kb. a szurokfű fele legyen. Ugyanígy működik a kimchi (erjesztett kínai kelből készült koreai étel) és azok az erjesztett ételek (elsősorban sajtok és joghurtok), amelyek bifidobaktériumokat tartalmaznak.
A fekély elleni diétáról megjelent tudományos értekezéseket elemezték a Bharati Medical College szakemberei. Megállapították, hogy akut helyzetben és a gyógyulás időszakában más tápanyagokra van szüksége a betegnek. Utóbbi esetben nagyobb mennyiségben kell fogyasztani fehérjéket, A-vitamint, cinket, szelént és C-vitamint. Több tanulmány számolt be arról, hogy a C-vitamin hozzájárul a Helicobacter pyroli felszámolásában. A gyomorfekély kezelésében a rostok és a probiotikumok szerepe is jelentős, hiszen ezekkel csökkenthető a baktériumfertőzést megszüntető antibiotikum-kúra mellékhatásai.
Több amerikai kutatás bizonyítja a nyers káposztalé terápiás hatását: egy 100, és egy 22 fős vizsgálat egyaránt kimutatta, hogy az U-vitaminnak köszönhetően a káposztalé segítségével gyorsan mérsékelhető a fájdalom, valamint jelentősen felgyorsítható a fekély gyógyulása.
Források:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1521464/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1532869/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4743227/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3952291/