Ételallergia felderítése – Mi az eliminációs diéta lényege?
Az eliminációs (elhagyásos, kiiktatásos vagy kizárásos) diéta akkor alkalmazandó, ha szervezetünk valamilyen táplálékallergiával küzd. Ez a módszer segít kiszűrni az allergiát kiváltó élelmiszereket. Megpróbáljuk röviden és minél érhetőbben elmagyarázni az eliminációs diéta lényegét.
A mai, egészségtelen világban se szeri, se száma az allergiát okozó ételeknek. Persze, nem csak az adalékanyagokkal teli dolgok okozhatnak ételallergiát, többek közt a tejtermékek, és a gabonafélék is kiválthatják. Az allergén azonosításának egyik módja a diagnosztikai célú eliminációs diéta.
Hogyan működik az eliminációs diéta?
Az eliminációs diéta során, a gyaníthatóan allergiás tüneteket előidéző élelmiszereket teljes iktassuk ki az étrendünkből. Lényeges, hogy kizárólag az orvos által javasolt étrendet kövessük, és figyeljünk oda a készen vásárolt ételek rejtett összetevőire (rejtett allergének). Mindez könnyűnek hangzik, mégsem olyan egyszerű véghez vinni. Az akár hetekig is tartó eliminációs diéta alatt ugyanis mindössze főtt rizst, főtt krumplit, csirke vagy pulykahúst fogyaszthatunk, esetleg a brokkoli és karfiol a megengedett. Ha kitartóak voltunk, és eljutottunk a teljes tünetmentességig, kezdjük el apránként ismét beiktatni az étrendünkbe a gyanús ételeket (ez az úgynevezett provokációs szakasz vagy táplálék terhelés), és a táplálkozási naplóba jegyezzük fel, hogy mikor jelentkeznek az allergiás tünetek. A megszokott étkezési szokásokhoz való visszatérés fokozatos legyen, az elhagyásos fázis után egyes ételek újbóli fogyasztása heves allergiás reakcióval járhat. Ha az allergénre fény derült, egyszer s mindenkorra zárjuk ki az étrendünkből.
Terápiás eliminációs diéta
A táplálékallergia egyre nagyobb méreteket ölt világszerte, ennek oka egyrészt a feldolgozott élelmiszerekben keresendő, amelyek jelentős mennyiségben tartalmaznak különféle allergén hatással bíró összetevőket. Sokaknál okoz ételallergiát a tejfehérje, tojásfehérje, mustármag, szezámmag, szója és a földimogyoró, de sonka-és kolbászfélék, füstölt húsok, hal és kagyló, de egyes gyümölcsök (kivi, eper, banán) és zöldségfélék (bab, borsó, lencse, paradicsom) is okolhatók érte. Az eliminációs diéta nem csak diagnosztikai, hanem terápiás jelleggel is alkalmazható (dietoterápia). Ha az eliminációs diéta során az allergénre fény derült, egyszer s mindenkorra zárjuk ki az étrendünkből.
Milyen tünetei vannak az ételallergiának?
A tünetek jelentkezhetnek rögtön, néhány órával az étkezés után, de 1-2 nap múlva is. Előfordulhat szédülés, émelygés, hányás, hasmenés, hasi görcsök és puffadás, ekcéma, csalánkiütés és viszketés, a garat és a torok viszketése, nehézlégzés, nagyon alacsony vérnyomás, ájulás. A tünetek legsúlyosabb formája az anafilaxiás sokk, ez akár halálos kimenetelű is lehet.
