Húsvéti szimbólumokból ünnepi falatok
A keresztény vallás egyik legfontosabb ünnepe a húsvét, amihez számos népszokás, rítus és hiedelem kötődik. Nézzünk körül a világban, melyik országban hogyan ünneplik a húsvétot és milyen ételek kerülnek ilyenkor az asztalra?
A húsvét a tavasz ünnepe is, ekkortájt éled újra a természet, ami az ünnepkörhöz kapcsolódó népszokásokat és ételeket egyaránt meghatározza. Bár minden országban mások a hagyományok, a finom és friss ételek mindenhol megjelennek a terített asztalon.
Mézeskalács a cseheknél, torta a szlovákoknál
Mézeskalácsot sütnek, a lányok tojást festenek, a gyerekek házról-házra járnak és verseket mondanak, amiért tojást és aprópénzt kapnak. Nem marad el a locsolás sem, fiúk vödörrel öntik le a lányokat, sőt friss vesszővel meg is legyintik őket. Szlovákiában a saját kezűleg font virgácsra a lányoktól kapott szalagokat kötnek. Főleg az ország keleti részére jellemző az élesztős sütemények és a húsvéti torta, ami lehet kerek, vagy akár bárányformájú.
Édes német bárány
Nagycsütörtökön valamilyen zöld étel, elsősorban zöldségek, pénteken viszont kötelezően hal kerül a német asztalokat. Szombaton aztán elindul a sütés-főzés, elkészül például a hagyományos fonottkalács, a Hefezopf, a sült bárány és az Ostermannak nevezett bárány alakú sütemény ezeket a vasárnapi ünnepi ebéden fogyasztják. A gyerekek számára a vasárnap a hímes tojások megkereséséről szól, a tojásokban édességet vagy játékokat is elrejtenek. Van, ahol a kutakat is tojás, illetve virágdíszbe öltöztetik, máshol húsvéti lovaglást tartanak, míg az északi országrészben meggyújtják a húsvéti tüzet.
A harangoktól is tojást kapnak a francia gyerekek
Franciaországban a tojásokon kívül, csokoládényuszikat, sőt csokoládéharangokat is kapnak – persze csak akkor, ha megtalálják az eldugott finomságokat. A harangnak még egy szerepe van: azt tartják, hogy a tojást a nyuszi mellett (ez inkább német hagyomány) a harangok hozzák. Ami a húsvéti menüt illeti, a legfontosabb a tojás, amit mindenféle formában fogyasztanak, valamint a pácolt és gazdagon fűszerezett bárányragú vagy báránysült és a fehérborral, tárkonnyal, babérlevéllel, petrezselyemmel megbolondított sonka. Az édességek sem hiányozhatnak, szívesen sütnek bárány alakú süteményeket.
Húsvéti leves a lengyelek asztalán
Az elmaradhatatlan sonka, tojás – szívesen töltik mg különböző ínyencségekkel – és kenyér mellett a leves számít a legfontosabb húsvéti ételnek Lengyelországban, különösen az erjesztett árpalisztből készített savanykás Zurek, valamint a céklaleves népszerű. Nem hiányozhatnak az édességek sem, a sütemények közül a kuglófszerű Babka és a diós, mazsolás, mandulás piskótatésztából készülő Mazurek a legnépszerűbb. A gyerekek inkább az ajándékokra várnak, amiket reggeli után kereshetnek meg.
„Galambot” esznek az olaszok
Ha süteményről van szó, egy különleges édesség, a kizárólag húsvétkor sütött Colomba viszi a prímet Olaszországban. Hasonlít a püspökkenyérhez, tésztáját aszalt gyümölcsökkel, magvakkal gazdagítják, esetleg megtöltik és kívülről cukormázzal vagy csokoládéval vonják be. Népszerű az abbacchio, aminek különlegessége, hogy legfeljebb harminc napos és kizárólag anyatejjel táplált bárányból készítik, rozmaringgal fűszerezik, articsókával, illetve más zöldségekkel tálalják. Bár a nyuszi nem jár Olaszországban, a gyerekek azért nem maradnak ajándék nélkül: húsvét hétfőn izgatottan kutatnak a csokitojásokat és más meglepetések után.
Miért pont a tojás?
A tojás az egyik legősibb termékenységi szimbólum, ami a tavaszhoz köthető, hiszen a legtöbb madár ilyenkor fészkel. És ahány madár, annyi féle színű, mintájú tojás: valószínűleg ebből a felismerésből alakult ki a húsvéti tojásfestés. Számos népnél −görögök, perzsák, kínaiak− bevett szokás volt, hogy tojás ajándékozásával ünnepelték a tél végét. A keresztények körében a tojás az újjászületett Krisztust szimbolizálja. A korai középkorban a gazdagok vékony arany lemezkékkel, drágakövekkel borították be, a kevésbé módosak növények leveleivel, virágszirmokkal színezték az ajándéknak szánt főtt tojásokat, amiket aztán el is fogyasztottak
A nyuszi tojja?
Nem hiába lett a nyúl az egyik, tavaszhoz köthető termékenységi szimbólum: az első meleg napokon kezd fészkelni, és szinte megállíthatatlanul gyorsan szaporodik. És hogy mi köze a nyuszinak a húsvéthoz? A keresztény legenda szerint Szent Ambróz nevezte meg a feltámadás szimbólumaként, mivel a nyúl minden tavasszal változtatja bundájának a színét, képes a folyamatos újjászületésre. Idővel annyira összefonódott a tojás és a nyúl, hogy mindenki elfogadta: a tojást a nyuszi hozza.
Az ártatlan bárány
A húsvéti bárány szimbóluma közvetlenül a héber kultúrához köthető: a hívők minden évben bárányhús fogyasztásával emlékeztek meg az Egyiptomból való megszabadulásra. A régi korokban a bárány a kedvességet, a feltétel nélküli engedelmességet, az alázatosságot szimbolizálta. Nem hiába maradt meg a köznyelvben az „áldozati bárány” kifejezés. A kereszténység olvasatában a bárány a kereszthalált halt és feltámadt Krisztus jelképévé vált, így lett belőle az egyik legelterjedtebb húsvéti szimbólumok egyike. A korai középkor óta a mai napig a sültbárány a Pápák „hivatalos” húsvét vasárnapi ebédje.
