Mit kell tudni a kanyaró elleni oltásról?
A kanyaró az esetek többségében gond lezajlik, körülbelül 1-3 hét alatt gyógyul, azonban a kanyaró szövődményei súlyosak, akár halálosak is lehetnek. Az egyik kései szövődmény az agyvelőgyulladás. A legveszélyeztetettebbek azok, akik nem kaptak kanyaró elleni oltást.
A kanyaró elleni oltás akár életet is menthet, ám egyes országokban eltérően vélekednek az oltás szükségességéről. A kanyaróvírus világszerte elterjedt, de a betegség előfordulásának aránya nagymértékben változó, főként a fejlődő országokban élőket érintik.
Nem mindenhol kötelező
Noha kanyaró elleni oltás régóta a rendelkezésünkre áll, akadnak, olyan felnőttek, akik gyerekkorukban nem kapták meg, de olyan gyerekek is, akiknek szülei megtagadták az MMR vakcina beadását, ami a kanyaró, a mumpsz és rubeola ellen is véd. Az Európai Unióban egyébiránt nincs egységes oltási rend, és egyáltalán nincs kötelező védőoltás az olyan ajánlott oltási gyakorlatot követő országokban, mint Nagy-Britannia, Németország, Svájc, továbbá Svédország, Finnország és Norvégia. Ahol nincs kötelező oltás, ott az orvosok a szülőkkel együtt döntenek az oltás beadatásától, ez többek között befolyásolja a szociális helyzet és az egészségi állapot.
Védőoltás hisztéria
A kanyaró elleni oltás - ami, három gyengített élő vírust tartalmaz, morbilli-, mumps-, és rubeola vírust - kapcsán elterjedtek olyan megalapozatlan híresztelések, hogy például autizmust okoz, illetve egyéb idegrendszeri szövődményeket. Egyes szülők emiatt megtagadták gyermekük kanyaró vírus elleni beoltását, nem számolva a kanyaró szövődményeivel. A védőoltások ellen kampányolt Andrew Wakefield brit orvos - akinek hatására oltásellenes mozgalmak indultak -, azt állítva, hogy MMR autizmust és bélbetegséget okoz. Az orvost idővel csalónak kiáltották ki, mert kiderült, szabadalmi kérvényt nyújtott be egy saját fejlesztésű kanyaró-ellenes vakcinára, és egyszerűen így akart megszabadulni a konkurenciától.
Oltási betegségek
A kanyaró elleni oltás esetében is jelentkezhetnek úgynevezett oltási betegségek, amit a szervezetbe juttatott legyengített kórokozók váltanak ki. Előfordulhat láz, elesettség, fejfájás, felső légúti fertőzések, étvágytalanság, míg az oltás helyén kialakulhat bőrpír, fájdalom és duzzanat alakulhat ki. Ritkán ízületi gyulladás, tüdőgyulladás, nyirokcsomó megnagyobbodás jelentkezhet, aki az utóbbiakat tapasztalja, annak érdemes felkeresni a kezelőorvosát.
