Hogyan juthatunk prebiotikumokhoz?
A prebiotikumok jelentősége megkérdőjelezhetetlen, nélkülük a bélflórát felépítő jótékony baktériumok sem képesek kellően elszaporodni. De vajon mit kel ennünk, hogy elegendő prebiotikumhoz jussunk?
A legtöbben már hallottak arról, hogy a bélflórában élő jótékony baktériumok szaporodásához és táplálásához megfelelő mennyiségű prebiotikumra van szükség, arról viszont csak kevesen, hogy milyen ételeket fogyasszunk, ha ezeket be akarjuk juttatni a szervezetünkbe. Pedig a probiotikus baktériumokat semmiképp sem érdemes „éheztetni”.
Mit együnk?
A prebiotikumok nagy előnye, hogy olyan természetes élelmiszerekben találhatók meg, amikhez egész évben bárki hozzájuthat, nem kerülnek sokba, ráadásul a legtöbben szeretik. Az egyik leghasznosabb prebiotikum az inulin. Gazdag inulinforrás a cikória gyökere, amelyből kávépótlót is előállítanak, a bojtorján gyökere, az articsóka, a spárga, a hüvelyesek, a zab, a tönkölybúza. A hagyma, a fokhagyma, továbbá a banán, a gyermekláncfű ugyancsak jó választás lehet, de a magvak, főként a dió, valamint a csicsóka, az endívia, illetve a shiitake gomba is. Ugyan a tej egyértelműen nem tartalmaz növényi rostokat, a benne található laktóz ugyancsak prebiotikus tulajdonságú.
Bajt okoz a hiányuk
Ha probiotikumok száma a hiányos prebiotikum pótlás miatt lecsökken, bekövetkezik a bélflóra egyensúlyának felborulására. Ilyenkor emésztési zavarok, puffadás, fokozott gázképződés, hasfájás, székrekedés és a hasmenés jelentkezik. A bőr pattanásossá válik, úrrá lesz rajtunk a fáradékonyság, a fejfájás, a különféle fertőzések és gyulladások, mivel a probiotikumok hiányában az immunrendszer sem képes kielégítően működni. Mivel a prebiotikumok a probiotikumok vitamin előállító képességét is befolyásolják, jelenlétük segíti a bélben termelődő B-7 és B-12 vitamin, valamint a K-vitamin mennyiségének növelését. Emellett hozzájárulnak az optimális vércukorszint beállításához, az ásványi anyagok felszívódásához és a rákkeltő anyagok megkötéséhez.
