A nyári melegben szervezetünk hőleadással, elsősorban izzadással l védekezik a túlhevülés ellen. Az erek kitágulnak, emiatt csökken a vérnyomás, fokozódik a szív munkája. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat az alacsony vérnyomás kapcsán.
Bár az alacsony vérnyomás általában „csak” szédüléssel, émelygéssel, esetleg rossz közérzettel jár, mégis ajánlatos komolyan venni. Főleg, ha a tünetek krónikussá válnak, azaz hosszabb távon is fennállnak.
A vérnyomással kapcsolatos problémákról általában a magas érték veszélyei jutnak az eszünkbe. Nem véletlenül, hiszen ez az állapot a szív- és érrendszeri betegségek melegágya, szinte unalomig ismételt az intelem, hogy a magas vérnyomás összeegyeztethetetlen az egészséggel. Éppen ezért, hajlamosak vagyunk nem tudomást venni az alacsony vérnyomásról (hipotonia), holott ez is okozhat kellemetlen meglepetéseket.
Mindenekelőtt szögezzük le, hogy aggodalomra elsősorban a krónikus, azaz hosszan tartó és visszatérő alacsony vérnyomás adhat okok. A szintén gyakori, a testhelyzetváltozás, például az ülő vagy fekvő helyzetből hirtelen felállás miatt jelentkező, pillanatnyi vérnyomáscsökkenés rendszerint nem jelent egészségügyi problémát.
Többféle meghatározása létezik a hipotóniának. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint nőknél 100/60, férfiaknál 110/70 Hgmm alatt beszélünk róla. Ennél lejjebb húzza meg a határvonalat a világ legnagyobb, nonprofit egészségügyi intézménye, a közel 4500 orvost és tudóst foglalkoztató Mayo Klinika (Mayo Clinic), amely a 90/60 Hgmm-t tekinti a határértéknek.
Nehezíti az alacsony vérnyomás felismerését, hogy nincsenek jellemző tünetei, leginkább az alább részletezett panaszok halmozott fennállása utalhat nyilvánvalóbban a betegségre. Ha tehát rendszeresen megszédülünk – főleg a reggeli ébredéskor –, fáradékonyak és kedvetlenek vagyunk, sokszor fáj a fejünk, zúg a fülünk, tartósan rossz a közérzetünk, nehezebben koncentrálunk, ok nélküli hányingert tapasztalunk, nehezebben vesszük a levegőt, hirtelen helyváltoztatásra káprázik a szemünk, vagy éppen homályosan látunk, illetve tartósan csökken az étvágyunk, gondoljunk az alacsony vérnyomás lehetőségére. Lényeges, hogy a rosszulléteket általában erős izzadás, felgyorsuló szívverés, sápadás, a végtagok lehűlése kíséri. Ilyenkor mindenképpen végezzünk összehasonlító vérnyomásmérést, és forduljunk orvoshoz.
Lényeges, hogy mindig ugyanabban a napszakban, ugyanazon a karon és nyugodt idegi állapotban mérjük meg a vérnyomásunk. Ha ezt ülve tesszük, vegyük figyelembe, hogy a diasztolés érték 5 higanymilliméterrel magasabb lesz, mint fekvő helyzetben. Mindig egymásután háromszor, a felkaron, szívmagasságban mérjünk, a lábunkat ne tegyük közben keresztbe, a kapott értékeket átlagoljuk. Akkor igazolt a krónikus hipotonia, ha az értékek, több napon keresztül, a limit alatt maradnak.
Általánosságban elmondható, hogy az alacsony vérnyomás krónikus formája a legnagyobb arányban a fiatal, magas nőket érinti. A helyzetváltoztatással összefüggő vérnyomásesés ugyanakkor a 65 év felettiek körében gyakoribb. Rizikófaktornak tekinthető még a Parkinson-kór, a cukorbetegség, az alacsony testsúly, valamint az örökletesség, megjelenésében szerepe lehet az idegrendszer nem megfelelő működésének. Kiválthatják továbbá egyes pszichiátriai- és szívgyógyszerek, potencianövelők, béta-blokkolók, vízhajtók, a pajzsmirigy alulműködése, a mellékvese és az agyalapi mirigy betegségei, érrendszeri problémák, szívbetegségek, az anafilaxiás sokk, valamint a terhesség. Szintén okozhatja a folyamatos fekvés, az elégtelen víz- és sóbevitel, amik elsősorban az idősebbekre jellemzők. Hátterében állhat még a B12-vitamin és a folsav elégtelen bevitele.
Szerencsére alacsony vérnyomás ritkán okoz komolyabb betegséget, azonban, ha hosszú ideig fennáll, akár súlyos következményei is lehetnek. Rontja a memóriát és a szellemi teljesítőképességet, depressziót okozhat. Veszélyei közé tartozik, hogy az idő előrehaladtával, a beteg egyre kevésbé tudja napi teendőit elvégezni, jelentősen megnő a demencia kialakulásának esélye. Egy több, mint 60 ezer fős norvég vizsgálat közvetlen kapcsolatot talált az alacsony vérnyomás és a szorongás között.
Mint oly sok más esetben, ilyenkor is az életmódváltás lehet a legjobb módszer. Ennek alapja a mindennapos mozgás, ezen belül a szív- és az érrendszer egészségét leginkább pártfogoló kocogás, futás, úszás, biciklizés, valamint a kardió torna. Ügyeljünk az elegendő folyadékbevitelre, egy felnőtt embernek legalább 2,5-3 liter tiszta vizet ajánlott innia, méghozzá arányosan elosztva. A vérnyomás hirtelen változását, és így az ezzel járó kellemetlen tüneteket elkerülhetjük, ha ülő-, illetve fekvőhelyzetből lassan egyenesedünk fel. Ma már létezik gyógyszeres kúra is, ez azonban csak súlyosabb panaszok esetében javasolt. Mindezek mellett természetesen a kiváltó okok megszüntetésére is gondot kell fordítanunk.
Források:
https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/low-blood-pressure/symptoms-causes/syc-20355465https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmedhealth/PMHT0023509/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2465598/
http://tgy-magazin.hu/betegsegek-a-tol-z-ig/alacsony-vernyomas-jo-vagy-rossz